Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
384 SZILI SÁNDOR tisztelték. A meggyilkolásáról szóló egykorú elbeszélésben7 5 több olyan szófordulat olvasható, amelyek a mártíromságát hangsúlyozzák.7 6 A Hippolytus római pápa beszéde Krisztusról és az Antikrisztusról című eszkatológikus mű szláv fordításai a 12. századból ismetek. Az egyik — Ruszban készült — másolatát Moszkvában őrzik (Goszudarsztvennij Isztoricseszkij Muzej, Csud. No. 12.). A kéziratot díszítő képek között van egy rossz állapotban fennmaradt, azonosíthatatlan fejedelmi portré. A 12-13. század fordulója táján festett miniatúra álló alakot ábrázol fejedelmi sapkában, nimbusszal a feje körül, vértanúkereszttel a jobb kezében, templom makettjével a bal tenyerén (f. Ív.). A ruhájának mintázatát négyzetekbe foglalt, nyolcszirmú rozetták alkotják, amelyek körszegélye gyöngyberakást imitál.7 7 A rozetták vértanúságra utaló szimbolikus tartalmával tehát a keleti szláv metropólia területén is tisztában voltak. Az első vértanúhoz, Krisztushoz fűződő bensőséges kapcsolata folytán az Istenszülő ikonográfiái attribútumai közé korán bekerült a rózsa. A 8-9. századi itáliai freskókon és mozaikképeken rózsaszálak környezetében ábrázolták Máriát.7 8 Sokszirmú és csillagszerű virágfejek (százszorszépek?) veszik körül az álló Szűz alakját a hildesheimi Bernward-Evangélium 1015 körül készült hátsó borítóján.7 9 A kijevi Szent Szófia-székesegyházban látható, bizánci mesterek által 1043 és 1046 között készített mozaikképeken négyszirmú rozettaként is felfogható görög keresztek ékítik az Istenanya fejkendőjét és ruháját.8 0 A szimbólum stilizált formában átkerült a keleti szláv földön festett ikonokra.8 1 Több érv szól amellett, hogy az Izjaszlav bullájának előlapján megjelenített rozetta nem díszítőelem, hanem jelentéshordozó funkcióval rendelkező szimbólum: 1) a korábbi és a későbbi időszakokból ismert, illetve a vele egykorú valamennyi ókeletiszláv pecsét közös jellemzője, hogy az elő- és hátlapjuk fontos információt közöl a bulla tulajdonosáról képi és szöveges formában; 2) ha a rozetta pusztán ornamens lenne, a kibocsátó lemondott volna arról, hogy a pecsét egyik oldalát — az üzenet átadását szolgáló felület felét — kihasználja; 3) mindkét (a négy- és a sokszirmú) rozettának is van a bulla tulajdonosához köthető tartalma a keresztény szimbólumok körében; 4) a sokszirmú rozetta Izjaszlav harmadik 75 Magyar fordításban: A középkori orosz történelem forrásai. Szerk. Szili Sándor. Bp. 2005. 50-54. '6 Igor Ny. Danyilevszkij: Russzkije zemli glazami szovremennyikov i potomkov (XII-XIV w.). Moszkva 2001." 75., 90. ' ' A miniatúra rajzolt rekonstrukcióját 1. Isztorija kulturi Drevnyej Ruszi. Domongolszkij period. T. I. Matyerialnaja kultura. Moszkva-Leningrád 1948. 250. '8 Géczi J.: A rózsa és jelképei. A keresztény középkor i. m. 31. 79 Bernward von Hildesheim und das Zeitalter der Ottonen. Bd. 2. 572. Abbildung VIII-30. http:/7w\v\v.mcah.columbi a.edu/ dbcourses/item.cgi?templa te==su bm agnifv&id= 165 77&t able=i tems (a letöltés dátuma: 2009. ápr. 17.) 80 Színes illusztrációit 1. Dmitrij Sz. Liliacsou: Russzkoje iszkussztvo ot drevnosztyi do avangarda. Moszkva 1992. 96-97., 101., 103. 81 Például az „Istenanya Oranta — Nagy Panagia" ikon (1224 körül). In: Lazareu, V. Ny. Ikoni XI-XIII vekov i. m. No. 21., 1. még az „Istenanya — a Jel" ikon hátoldalára festett „Uljana vértanú" képet (13. század). In: Uo. No. 14. Nyugat-európai és barokk hatást mutat az a „Vlagyimiri Istenanya"-típusú ikon, melyet Szimon Usakov festett 1668-ban, az orosz középkor végén. A művész egy kibomlott virágaitól vöröslő rózsabokor kellős közepén elhelyezett mandorlában ábrázolta Máriát a kis Jézussal. In: Lihacsov, D. Sz.: Russzkoje iszkussztvo ot drevnosztyi do avangarda i. m. 209.
