Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
382 SZILI SÁNDOR tek is ide siessenek, senki sem lehet szent e víz nélkül, ebben a vízben van Isten országa és tanácsa, az igazságosság dicsősége."59 Mivel a keresztség egyben a Paradicsom ígérete, a vértanúságot jelképező rózsákat és margarétákat általában 8 szirmúnak ábrázolták. „Itt az egész földkerekséget lemosó élet forrása, melynek eredése Krisztus sebében van" — állítja a Lateráni bazilika baptisztériumának 5. századi felirata.15 0 Az Izjaszlav pecsétjén látható szirmok közül előtűnő, és valószínűleg a termőlevelek csúcsait megidéző domborulatok, valamint a bulla peremén körbefutó szegély pontszerű, háromsoros díszítése gyöngyberakást imitál. A hátlapon Szent Demeter mellképét helyezték el, aki az ikonográfiái szabályoknak megfelelően a jobb kezében lándzsát, a balban pajzsot tart. A fejét nimbusz övezi. A legfontosabb szfragisztikai változás a második típusú bullához képest az, hogy Izjaszlav ismét a védőszentjét vésette a pecsétnyomó hátoldalára önnön koronás portréja helyett. 1068. évi trónfosztása csupán kellemetlen intermezzo maradt számára, mely alig tartott hét hónapnál tovább. Egy pecsétnyomó kifaragása aprólékos munkát követelt, és hosszú időt vett igénybe. A bulláján használt jelképrendszer átalakítását ezért az 1073 és 1077 közötti időszak hányattatásaival magyarázom. De miért változtatott Izjaszlav a rozetta formáján? Janyin mindkét rozettát (a négy- és a sokszirmút is) ornamensnek tekintette, amely „többet sehol sem fordul elő" a keleti szláv pecséteken.1 "'1 Tegyük hozzá, hogy az Izjaszlav bulláján látható, két koncentrikus körbe rendezett, sokszirmú alakban más „óorosz" képzőművészeti és építészeti emlékeken sem!6 2 A 10-11. századi bizánci minatúráknak6 3 valóban kedvelt eleme a különféle színösszetételű és formájú (például lépcsős6 4 ) rozetta, de elsősorban görög és András-kereszt alakban,6 5 és kevésbé gyakori mintázatként, mint a népszerűbb palmetta-, illetve szív-motívum. Ráadásul a körökbe zárt, sokszirmú rozetták többsége Bizáncban lótusz-, mandula- és margarétavirágot utánoz, gyakran gö-59 Uo. 135. 60 „Fons hic est vitae, qui totum diluit orbem, sumens de Christi vulnere princípium" — uo. 137. 61 Janyin, V L.: Aktovie pecsatyi i. m. I. 35. 62 A Novgorod melletti Lipenszkij-monostor Szent Miklós-templomából származó, névadó ikonon (1294) a szent fejét körülvévő nimbuszban, görög kereszt alakú, aranyszínű, kis rozettákban a paradicsomra utaló, sokszirmú rózsavirágok fekete festékkel megrajzolt kontúrjai látszanak. A szirmok vonalai egyetlen, szabálytalan alakú kört alkotnak a középpont körül (Viktor Ny. Lazarev: Russzkaja ikonopisz ot isztokov do nacsala XVI veka. Moszkva 1983. 39-40.). Illusztrációja a kötet részeként megjelentetett mellékletben: Ikoni XI-XIII vekov. No. 17. A pszkovi Szent Borbála-templom számára készült, Szent Demetert ábrázoló ikonon (15. század második negyede) a vértanú körpajzsát vörös színű, sokszirmú rozetta formájában alkotta meg a festője, 1. uo. 78., illusztráció: Pszkovszkaja skola. No. 78. 63 Hivatkozom az oxfordi Bodleian Library bizánci kéziratanyagát feldolgozó Corpus der byzantinischen Miniaturenhandschriften. Bd. 1. Stuttgart 1977., Bd. 3.1. (Text), Bd. 3.2. (Tafeln) Stuttgart 1982. alapján. 64 10. század vége: Roe 24. f. 122v. In: Bd. 3.1. 40., 42. (leírás); Bd. 3.2. 30. (kép); 11. század vége: Canon. Gr. 92. f. 432v. In: Bd. 3.1. 101., 103. (leírás); Bd. 3. 2. (kép). 65 11. század 4. negyede: E. D. Clarke 10. f. 8., 8v., 10, lOv. In: Bd. 1. 56-57. (leírás), 181. (kép).
