Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Szili Sándor: Izjaszlav Jaroszlavics kijevi fejedelem bulláinak jelképrendszere. A rózsa mint keresztény szimbólum a 11. századi keleti szláv történelemben
IZJASZLAV JAROSZLAVICS KIJEVI FEJEDELEM BULLÁINAK JELKÉPRENDSZERE 379 csétnyomó vésnöke nem ismerte a szimbólum ikonográfiái jelentését, és egyszerű ornamensnek vélte. A keresztet (különböző formában) a császári hatalom jelképeként használták Bizáncban.4 1 Mégis azt tartom valószínűbbnek, hogy a Szent Demeter-ábrázolás elvilágiasítása miatt került négyszirmú rozetta (mint keresztény szimbólum) Izjaszlav első kijevi bullájának előlapjára, hiszen a koronával és a szképtronnal ellátott Dmitrij-portré kellőképpen kifejezte a pecsét üzenetének lényegét. Az előlapra került, görög kereszt alakú rozetta formája csaknem azonos azzal, amely Szent Demeter pajzsán, a magyar Szent Korona bizánci eredetű alsó abroncsán elhelyezett, egykorú zománcképen látható.4 2 A rozettát az antikvitás óta kedvelték a görög, a római és a bizánci művészetben. Bár az ókeresztények az 1-3. században még nemkívánatosnak minősítették,4 3 hamarosan — más pogány szimbólumokhoz hasonlóan — beépítették a hitvilágukba. A rózsa a mártíromság, a Paradicsom, Krisztus és Mária szimbóluma lett.4 1 Vörös színe a hitükért életüket áldozók kiontott vérére emlékeztetett. A Paradicsomot megidéző bizánci keresztény falfestményeken és mozaikképeken gyakran látni rózsákat virágozni: a mennyországba került vértanúkat jelképezték.4 5 Ha a rozetta-rózsa négyszirmú volt, görög vagy András-keresztet formált. Izjaszlav bulláján ilyen négyszirmú, görög kereszt alakú rozetta van, pontosan olyan, mint ami Szent Demeter pajzsának közepén látható a kijevi Szent Mihály (Zlatoverhij)-monostor számára 1112 körül készített mozaikképen.4, i E motívum András-kereszt formában sűrűn feltűnik az Izbornik Szvjatoszlava 1073 goda néven ismert kódex frontispicejeinek47 ornamentikájában. A katonatípusú ábrázolásain Szent Demeter jelképe a lándzsa, a pajzs, és a kereszt. így tehát a négyszirmú rozetta-szimbólum képi üzenete Szent Demeter vértanúra és Izjaszlav kereszténység melletti elkötelezettségére egyaránt vonatkozott.4 8 Ahogyan nem lehetett véletlen a Novgorodból Kijevbe költözött Izjaszlav pecsétjének a fejedelem státusában bekövetkezett változást hűen tükröző me-41 A kereszt az V században tűnt fel a bizánci érméken mint a császár „örökös győzelmének" jele. A 6. század utolsó negyedétől a nomiszmák hátoldalának leggyakoribb ábrázolása. Ali. századtól szképtronra helyezve kei-ült a vert pénzekre, s vált a császári hatalom szimbólumává, 1. Louis Bréhier: A bizánci birodalom intézményei. Bp. 2003. 65., The Oxford Dictionary of Byzantium. Vol. 1. New York-Oxford 1991. 479. 42 A magyar- Szent Koronán látható, görög kereszt alakú, négyszirmú rozetta Szent Demeter pajzsán zöld színű, csakúgy mint a fejét övező nimbusz. A színválasztás nyilván a paradicsomra utal. A képeket valószínűleg az 1070-es években készítették, 1. Kovács Eva - Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Bp. 1980. 23., 30., 41. — A szent kultuszának pannóniai vonatkozásairól 1. Szent Demeter Magyarország elfeledett védőszentje. Szerk. Tóth Péter. Bp. 2007. 43 Géczi János: A rózsa és jelképei. Az antik Mediterránum. Bp. 2006. 260-263. 44 Lexikon für Theologie und Kirche. Bd. 9. Freiburg 1964. 44. 45 Géczi J.: A rózsa és jelképei. Az antik Mediterránum i. m. 283-284., 302-305. 4ti A rozetta arany színű, 1. Isztorija russzkovo iszkussztva. T. I. Moszkva 1991. 17., ill. II. 47 Frontispice: általában a kódex elején (a szöveget megelőzően) elhelyezett, egy vagy több, a pergamenlap egészét betöltő, gazdagon díszített miniatúra. 48 Ugyanilyen, négy- és ötszirmú rozetta-rózsa jelképek gyakran díszítették a pogány Római Birodalom katonáinak pajzsát az egykorú ábrázolásakon mint a vérveszteséggel járó katonai erény szimbólumai, 1. Géczi J.: A rózsa és jelképei. Az antik Mediterránum i. m. 286., Uő: A rózsa és jelképei. A keresztény középkor. Bp. 2007. 20.
