Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 343 országot: három nappal később Pozsonyban már örömtüzet gyújtottak.3 9 Hiába volt ugyanakkor az ország közvéleménye és a külföld előtt jelzésértékű e győzelem, a bevonulás napján kelt levélben az örömöt nyomasztó gondok árnyékolták be. Annak ellenére ugyanis, hogy a tavaszi és kora nyári hadjáratokban a királyhű seregek Szlavóniában és a Dél-Dunántűlon rendre felülkerekedtek a Miksa római királlyal szövetséges erőkön,4 0 a király ismét pénz nélkül maradt, miközben végső győzelmének kulcsával, a cseh zsoldossereggel szemben hatalmas összegű adóssága halmozódott fel. Néhány hónappal korábban, a Kassa felmentésére vezetett téli hadjárat után már az is komoly munkát és csaknem kéthónapnyi késedelmet jelentett, hogy a zsoldosokat rávegye a Fehérvár elleni támadásra: akkor a lassan csordogáló hadiadó mellett a királlyal való házasságában még mindig bizakodó Beatrix királyné pénze és a királyi városok adója sietett a segítségére.4 1 Ahogy Miksa római király 1490 novemberében zsoldosai zendülése miatt kényszerült elállni Buda ostromától, úgy most Ulászlót is ez hátráltatta a gyors sikerben: a németek elleni hadjárat fővezérének, Bátori István vajdának e napokban már komoly gondot okozott a zsoldosok féken tartása,4 2 márpedig nélkülük a hadjárat eredményes folytatására nem lett volna lehetőség. Az előzetes tervek szerint ugyanis Fehérvár bevétele csak az első lépés volt a sorban: az uralkodó és környezete már tavasszal kinyilvánította, hogy Bécs ostromára készülnek.4 3 E helyzetben a király nem tehetett mást, mint hogy ígéretekkel és kisebb összegekkel igyekezett megőrizni a cseh zsoldosok harci kedvét. Bár az országban tavasz óta ismét egyforintos hadiadót szedtek, az ebből származó jövedelem csak lassan folyt be a kincstárba. Ez volt az oka annak, hogy a fent idézett, július 25-én kelt levelében az uralkodó kénytelen volt megsürgetni az adó fizetését.4 4 A levél Ulászló szorongatott helyzetének hú lenyomata. Hangsúlyozta, 39 1491. júl. 28.: Item als man Weissnburg gebn hat und hie ain freydenfewr gehabt, daselbs hab ich meinen hern und Roszgan Lasla [Rozgonyi László kamarásmester] und dem Span [Pogány Péter pozsonyi ispán] bei dem freydenfewr wein gebn XVI halb — PSz 337. 40 Bonfini V II. 8-13., Kubinyi A..: Két sorsdöntő i. m. 38., E. Kovács P.: Miksa i. m. 48., Neumann Tibor-Pálffy Géza: Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok a 15-16. századi Magyarországon. Levéltári Közlemények 80. (2009) 211. 41 A király a németek elleni hadjárat tei-vével Kassáról már ápr. legelején Budára érkezett, de csak jún. elején sikerült Fehérvárat ostromzár alá venni, 1. Bonfini V II. 4-7., 1491. jún. 6.: DL 56 240., jún. 20.: Beatrix okit. 194. stb. — Példaként említhető, hogy áprilisban a szászoktól kért adót. Tudjuk, hogy ebből júniusban 12 ezer forint jövedelme származott (DF 245 140., DF 245 143.). — Máj. 21-én a cseh zsoldosok kifizetésére hivatkozva Altenberger Tamás szebeni bírótól az offenbányai harmincadokért követelt kétezer forintot azonnali hatállyal (DL 30 922.) stb. — Bonfini V II. 4-5. szerint a király 47 ezer forintot fizetett a zsoldosoknak, nagy részét nyilván az adóból (Beatrix okit. 190.). A királyné négyezer forintot küldött el a királynak, mikor utóbbi Visegrádon tartózkodott (uo. 226.), azaz valamikor máj. 15. és 24. között. 42 Bonfini V II. 41. 43 Pl. 1491. ápr. 29.: Beatrix okit. 185. — L. még Tubero értesülését, miszerint Ulászló megkérdezte a királyi tanácsot, hogy rögtön Bécs, vagy előbb inkább Fehérvár ostromára induljon-e. Voltak a bárók között „dicsőségre vágyók", akik az előbbit javasolták, de a főpapok úgy gondolták, hogy amíg az országban nincs nyugalom, addig ne vezessenek a határon kívül hadjáratot, 1. Ludovici Tuberonis Dalmatae abbatis commentarii de temporibus suis. Ed. Vlado Rezar. Zagreb 2001. (a továbbiakban: Tubero) 67. 44 E júl. 25-i levelet a szakirodalom egységesen úgy értelmezi, hogy a király e napon egyforintos adót vetett ki. Valójában már júl. 10-én azt írja a szászoknak, hogy az adót néhol már be is szedték:
