Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Első közlemény)
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 339 Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, ha megkapja Magyarországot.1 5 A magyar követek néhány napot tölthettek csak Bécsben, hiszen onnan a fehérvári koronázásra siettek.1 6 A koronázás után nem sokkal megindult Miksa villámhadjárata: október 4-én lépte át a határt, és a hónap végére már Veszprém közelébe jutott.1 7 Mivel a magyarok a Dunántúl védelmében nem voltak képesek komoly haderőt felvonultatni, Miksa a győzelem kapujában állt. Ekkor került sor a következő diplomáciai találkozóra. Ulászló az ellenfele kíséretében Magyarországra érkező sógorát, György bajor herceget kérte fel a közvetítésre,1 8 akit Kristóf bajor herceggel együtt a római király meg is bízott azzal, hogy tárgyalásokat folytassanak a magyar féllel. Miksa október 31-én, Rendek mellett állított ki menlevelet Ulászló követei részére, akik legfeljebb száz lóval kaptak engedélyt arra, hogy Márványkő, majd innen Sümeg várába vonuljanak.1 9 Az eseményre a János püspöktől ekkor már átvett utóbbi várban került sor, november első napjaiban.2 0 Nem tudjuk, hogy a magyar küldöttség milyen ajánlattal érkezett.2 1 Miksa követei mindenesetre azt kapták feladatul, hogy hívják fel a másik fél figyelmét: a római királynak Istentől származó joga van a magyar trónra. A magyarok — kilétükről nem rendelkezünk adatokkal — erre azt válaszolták, hogy uruk a magyar koronáról való lemondásról nem hajlandó tárgyalni, „inkább a halál",2 2 Két hét múlva, november 17-én a római király Fehérvárt is bevette, de mivel pénze elfogyott és zsoldosai lázongani kezdtek, kénytelen volt helyőrségeket hátrahagyva kivonulni az országból: a karácsonyt már Bécsújhelyen töltötte.23 Jóllehet a Dunántúlon és Szlavóniában szilárdan megvetette a lábát, hadjárata 15 sat Wladislao Bohemie regi adiecta sibi Moravia, Silesia Lusatiaque provincia esse terrarum; haudquaquam equum et fas esse unum omnibus imperare — Bonfini IV X. 66. (nem kizárt, hogy Bonfini értesülése az egyik követtől származik, hiszen az általa előadottak és az előbb idézett hivatalos válasz között sok a párhuzam). — Istvánffy Miklós Bonfininél részletesebben beszéli el a tárgyalás lefolyását, 1. Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Bp. 2001. (a továbbiakban: Istvánffy) 36-38. 16 Bonfini IV X. 66-67. — Ulászló koronázása végül szept. 19-én ment végbe, 1. Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei (Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról). Századok 142. (2008) 318. 17 Miksa hadjáratára 1. Wiesßecker, H. : Das erste Ungarnunternehmen i. m. 47-66., E. Kovács Péter. Miksa magyarországi hadjárata. Történelmi Szemle 37. (1995) 35-49. 18 Florian Waldauf 1490. okt. 28-án kelt jelentése: „Der kunig von Peheim puelt umb sein swager herczog Jorgen von Bayrn und sehe villeicht gern, daz er in den sachen taydinget" — Maximilian's I. Beziehungen zu Sigmund von Tirol in den Jahren 1490-1496. Hg. von Viktor von Kraus. Wien 1879. 36., vö. Wiesßecker, H.\ Das erste i. m. 50. 19 Firnhaber 423. 20 Az eseményekről Zsigmond brandenburgi őrgróf nov. 2-án, Sümeg (Schymeck) és Rendek (Raydasch) között kelt és a nürnbergi levéltárban fennmaradt levele számol be, 1. Wolf., S.\ Die Doppelregierung i. m. 258-259. (a szerző a vár nevét nem tudta azonosítani, mivel a forrásban Szombathely mellettiként szerepel). 21 Wiesflecker e tárgyalásokhoz vonja a György chiemseei püspök egy évvel későbbi levelében olvasható feltételeket (Wiesßecker.; H.: Das erste i. m. 50.), amelyeket magam e közlemény végén ismertetek. 22 „nich davon zureden sey, das ir herr der cron abdret, villieber wer sin der tod" — Wolf, S. : Die Doppelregierung i. m. 258-259. 23 Kubinyi A.\ Két sorsdöntő i. m. 31-32., E. Kovács P: Miksa i. m. 42-44.