Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
A FÖLDRAJZI MEGISMERÉS ÚTJAI EURÓPÁBAN 293 „világ lámpása" a tudomány iránt érdeklődők számára.19 7 Az észlelt hiányok pótlására azonban nem vállalkozott. D'Ailly Európája változatlanul 10 részre oszlott: Alsó-Szkítiára, Germániára, Moesiára, Trákiára, Görögországra, Pannóniára, Isztriára, Itáliára, Galliára és Hispániára; Észak-Európa — amelyet egyébként természetesen ismert — mintha nem is létezett volna.19 8 Ebben az idejétmúlt Európában a Duna — amelyről megírja, hogy azonos az Isterrel — Germánia hegyeiben ered, ahonnan a nyugat barbár régióin keresztül folyik kelet felé.19 9 Alsó-Szkítiát az ott lakó barbár népek miatt barbaricumnak nevezik, Germániát pedig vad népek lakják.20 0 A tudós bíboros kételkedés nélkül átvette elődeitől a világ számos csodájának leírását: művében éppúgy olvashattak-olvashatunk India különös népeiről és állatairól — griffekkel hadakozó macrobiusokról, kutyafejűekről, egyszemű küklopszokokról, az óceánt átúszó óriáskígyókról és számos egyébről —, mint a földi paradicsomról.20 1 Ezek a csodák azonban a 15. században is lebilincselték az olvasót, a könyv óriási hatást gyakorolt a korabeli gondolkodásra. Szövegéről számos kéziratos másolat készült, s 1480-1483 táján nyomtatásban is megjelent.202 Jelentőségét mindennél jobban bizonyítja, hogy az Imago Mundi volt Kolumbusz Kristóf egyik kedvenc olvasmánya, amelynek a birtokában lévő példányát — a sok száz széljegyzetből ítélve — alaposan elolvasta és végiggondolta. Akkurátus jegyzeteit a kötet minden oldalán megtalálhatjuk: figyelmét éppúgy lekötötte a földi paradicsom helyének megjelölése, mint Európa országai vagy India fentebb taglalt csodáinak ismertetése.203 Az Imago Mundi egyik bekezdése Kolumbusz olvasatában hatalmas jelentőségre tett szert. A bíboros Arisztotelészre hivatkozva kijelentette, hogy Hispánia nyugati partjai és Kelet-India között kicsi a tenger, amelyen Seneca szerint jó széllel néhány nap alatt át lehet kelni. Kolumbusz margóra írt jegyzete röviden megismételte a számára oly fontos megállapítást: Hispánia és India között egy kicsi tenger található, néhány nap alatt át lehet rajta kelni.204 Kolumbusz olvasással összekötött töprengéseinek világtörténelmi következményei közismertek, d'Ailly bíboros Kolumbusz intellektuális fejlődésében játszott szerepéről ellenben csak kevesek tudnak. Talán túlzás az a cím, amellyel az Imago Mundit kiadó Edmund 197 „Sciendum autem quod orosius et ysidorus et alii antiqui cosmographi nichil pene loquuntur de Francié regno in Gallis constituto quod omnium regnorum Europe nunc maximum est. Nichil etiam de ejus precipua civitate Parisiis ubi est velut quedam mundi lucerna maximum tam divinarum quam humanorum Studium litterarum" — Buron, E. : Ymago Mundi i. m. 334. 198 Uo. 254. 199 „Oritur a germanicis iugis et occidentalibus partibus barbarorum pergens contra orientem" — uo. 484. skk. 200 Uo. 315. skk. 201 „De Mirabilibus Indie": „sunt ibi Macrobii [...], qui bellant contra griffes", „alii qui canina capita habent", „scenopes qui ciclopes dicunt", „sunt etiam ibi serpentes tam magni ut ceruos devorent et ipsum oceanum transeant" — uo. 266. skk.; „De fluviis Paradisi" — uo. 468. skk. 202 Az ismert kéziratok felsorolását 1. Boudet, J-P: Un prélat i. m. 139. (42. sz. jegyz.). — Hiányos szöveggel ugyan, de megvolt Fillastre bíboros könyvtárában is: Reims, BM 1320.; Jeudy, C.\ La bibliothèque i. m. 278. 203 „paradisus terrestris ibi est" — Buron, E.\ Ymago Mundi i. m., a 7. fejezet mellé írt annotációban. 204 Buron, E.: Ymago Mundi i. m. 211.
