Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
VALLÁSVÁLTÁS ÉS IDENTITÁS 25 gőggel és mukker sötétséggel"14 9 vádolt Tisza Istvánból a neológ értelmiség ekkorra végleg kiábrándult. A függetlenségi pártban viszont, főleg lokális szinten, túlontúl rendszeresen — lényegében a dualizmus egész ideje alatt — fel-felbukkant az antiszemitizmus ahhoz, hogy újdonsült közeledése a polgári radikálisokhoz és a szociáldemokratákhoz változtatott volna a neológ értelmiség iránta táplált alapvető bizalmatlanságán. Az 1910-es évek elejére érve az adott politikai rendszer fennmaradásában a neológ értelmiség már nem annyira a zsidók helyzete javulásának biztosítékát, mint egyre inkább gátját látta. A „legszélsőbb demokrácia" eljövetelét és „radikális változásokat"15 0 sürgető Egyenlőség ekképpen természetes szövetségesként tekintett a pártba ugyan még nem szerveződött, de evidensen politikai csoportosulást képező polgári radikálisok kicsiny táborára, az ellenségem ellensége a barátom elvénél fogva még a Galilei Kör iránt is kifejezte szimpátiáját.15 1 Ebben a helyzetben a Jászi elleni támadás nem a kitérés ellen kifejtett diskurzusnak volt a része, és nem is kifejezetten Jászi személye ellen szólt: kiváltó oka elsősorban a politikai elszigeteltség érzetéből, abból az elkeseredettségből fakadt, hogy az „antiszemitizmus dinamitját", amint írta az Egyenlőség, éppen azon oldalról, „a szabad gondolat forradalmas barikádjairól" dobták bele a politikai életbe, „amely eddig Svájca volt a felekezetiség üldözöttjeinek".15 2 A kitért és (feltételezetten) antiszemita zsidók közül a konzervatív történész, akadémikus és függetlenségi politikus Ballagi Aladár volt az egyetlen, akit a neológ értelmiség évtizedeken át vissza-visszatérően bírált. Apja, Bloch (1848-tól Ballagi) Mór az 1840-es évek elején Löw Lipót mellett a zsidók jogegyenlőségéért folytatott küzdelem legnevesebb harcosa volt. 1840-ben megjelent, a zsidók emancipációját szorgalmazó röpiratát maga Eötvös József felkérésére írta.153 A Pentateuch és Józsué könyvének fordításáért Bloch Mórt az MTA még ugyanebben az évben levelező tagjává választotta, a zsidók közül elsőként. 1843-ban, vagyis csupán három évvel azután, hogy röpiratában maga is élesen elítélte a kikeresztelkedő zsidókat,154 Bloch egy Tübingenhez közeli kis faluban áttért az egyesült protestáns egyházba. Az első modern zsidó értelmiségi kitérése megrökönyödést váltott ki a zsidók körében, különösen, hogy kitérését követően a Pesti Izraelita Hitközségnek intézett levelében példája követésére hívta fel volt hitsorsosait.155 „Lépése — írta Kármán Mór majd 70 évvel később —, hogy keményebben meg ne bélyegezzem, megbotránkozást szült."15 6 A 149 Szabolcsi Miksa: Meturgeman. A nyitrai kiszólás ötletéből. Egyenlőség, 1911. márc. 19. 4. 150 ß r Mezey Sándor: Programm-várás. Egyenlőség, 1910. jan. 23. 2. 151 Glosszák a hétről. Egyenlőség, 1912. márc. 31. 5. 152 Kezdődik i. m. 4. 153 Bloch Móritz: A' zsidókról. Pest, Trattner-Károlyi betűivel. 1840. 154 Uo. 52. 155 Leopold Löw. Sendschreiben an Herrn Dr. Jos. Székács, Prediger der evang. Gemeinde zu Pesth. Allgemeine Zeitung des Judenthums, 1844. nov. 25. 682. 156 Kármán Mór: Löw Lipót emlékezete. Alkalmi beszédek. Bp., Singer és Wolfner, 1911. 10. Bloch Mór kitérése okának semleges illetve elítélő magyarázatát adja: Waktor Andrea: A XIX. századi családmodell működése és változásai a Ballagi család levelezésének tükrében. Sic Itur Ad Astra 9. (1995: 1-2. sz.) 45.; Komlós Aladár-. Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig. I—II. köt. Bp., Múlt és Jövő, 1997. I. köt. 51., 85-86. Waktor Ballagi Aladárnak egy apjáról írt cikkében megfogalmazott véleményét veszi át. L. Dr. Ballagi Aladár-. Ballagi Mór. In: Protestáns Új Képes Naptár 1879. évre. Szerk. Dúzs Sándor. Bp., Franklin, 17-25. Komlós Löw Lipót korabeli
