Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Csukovits Enikő: A földrajzi megismerés űtjai Európában (az ókortól a nagy földrajzi felfedezések megindulásáig)
262 CSUKOVITS ENIKŐ széd helyett csupán sziszegni tudtak, vagy a blemmyusok, akiknek a fejük hiányzott, arcukat a mellükön viselték.3 1 Az ókor következő két meghatározó geográfusa, Plinius és Ptolemaiosz Sztrabónt és művét még nem említették, Pomponius Mela azonban már előkelő helyen állt a hivatkozott szerzők között. Munkáik — Sztrabónéhoz és Méláéhoz hasonlóan — évezredes hatást gyakoroltak a művelt világ földrajzi ismereteire. Az idősebb Plinius História naturalisa, vagyis Természettörténete az 1. században készült. Caius Plinius Secundus munkássága az augustusi aranykor utáni időszakra esett. A jó családból származó, művelt Plinius Sztrabóntól eltérően csak kevés szabadidejében foglalkozhatott a tudománnyal: jelentős tisztségeket töltött be, magas rangú katonaként — Germániában, illetve Júdeában — a harcmezőt is megjárta. Néró császár uralkodása alatt (Kr. u. 54-68) igyekezett visszavonulni a közügyektől, idejét főként tudományos munkával töltötte, később azonban Vespasianus császár, majd fia, Titus bizalmas híveként újra visszatért a politikába. Elete utolsó évében, 79-ben a Nápoly mellett, Misenumnál állomásozó római flotta parancsnoka volt. A Vezúv kitörésekor egyszerre ösztönözte a tudományos kíváncsiság és a katonai kötelesség: hajóval a helyszínre sietett, s a vulkánkitörést kísérő gázok — ahogy erről levelében unokaöccse részletesen beszámolt — kioltották életét.32 Elete főművét, a História naturalist mintegy két évtizedes, megfeszített munkával állította össze. Utazás közben, éjszaka, de még fürdés közben is dolgozott: olvasott, felolvastatott magának vagy diktált. „Olyan úton jártam, melyet eddig nem taposott egyetlen szerző sem, és senkinek a szelleme nem vállalkozott erre a kalandra. A mieink közül sem próbált senki hasonló munkát alkotni, de még a görögök között sem akadtak olyanok, akik az egész témakört tárgyalták volna. A tárgyalásra érdemesnek tartott 20 000 kérdést, a kiválasztott 100 szerző kb. 2000 kötetnyi könyvének [...] tanulmányozása után, kibővítve a magam hozzájárulásával, 36 kötetbe foglaltam össze. Tudós elődeim keveset foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, valószínűleg azért, mert nem ismerték azokat, vagy pedig mert azok utóbb váltak ismertekké" - vallott Titus Vespasianus császárnak ajánlott előszavában.33 Plinius nem túlzott: hatalmas enciklopédikus munkája valóban a természettudományok első teljes körű összefoglalása. Az első kötetbe került a beveze-31 Will. Cyrenaica: „Troglodytae, nullarum opum domini, strident magis quam loquuntur; specus subeunt, alunturque serpentibus. [...] Blemyis capita absunt; vultus in pectore est". Müvének kiadásai pl.: Géographie de Pomponius Mela. Par M. Louis Baudet. Paris 1843. Latinul és franciául, interneten is elérhető: http://remacle.org/bloodwolf/erudits/mela/table.htm.; Pomponii Melae De chronographia libri très, una cum indice verborum. Edidit Gunnar Ranstrand. Göteborg 1971.; leghasználhatóbb internetes szövegkiadása: http://www.thelatinlibrary.com/pomponius.html 32 Ifjabb Plinius: Levelek. ... (VI. könyv, 16. számú levél) Európa Könyvkiadó, Bp. 1981. 183-186. 33 Caius Plinius Secundus: A természet históriája. Válogatott részek az 1-6. könyvekből. Válogatta, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Váczy Kálmán. Bukarest 1973. 42. — A legjelentősebb kiadások közül 1. Caius Plinius Secundus: Histoire naturelle, texte établi, traduit et commenté, Ed. Jean Beaujeu, Alfred Ernout. (Collection des Universités de France. Sér. Latine) Paris 1947 (-1985).; Caius Plinius Secundus: Storia naturale, edizione (traduzioni e note). Ed. Alessandro Barchiesi, Giuliano Ranucci. Torino 1982-1988.; Caius Plinius Secundus: Naturalis históriáé - Naturkunde. Ed. Roderich König, Gerhard Winkler. München-Zürich 1974-1999.
