Századok – 2010
KISEBB CIKKEK - Soós László: A kecskeméti állami „Miklós" szőlőtelep feladatköre alapításának első éveiben
KISEBB CIKKEK 205 Kék fajok: Budai nemes kadarka, Ludtalpú kadarka, Török kadarka, Kéknyelű, Ködös kék, Sárfekete, Kék gohér, Purcsin, Klein schwarz. Honosított fajok: Fehér fajták: Olasz rizling. Sylváni zöld, Fehér burgundi, Sauvignon. Semillon, Chasselas blanc, Muscatlünel, Rajnai rizling, Sylvani piros, Zirfandli, Tramini, Veltelini zöld és piros. Kék fajok: Portugisi (Oportó) Cabernet, Müllerrebe, Szentlőrinc, Gamay (Nagyburgundi), Kleoner, Aramon, Merlot, Pineau noir, Teinturier Melon"33 Az egyes borvidékek jellegét meghatározó szőlőfajták hosszútávú megmentésére két lehetőség kínálkozott. Nevezetesen: ezeket az alanyokat vagy immúnis homoktalajú parcellákba ültetik, vagy a filoxérának ellenálló amerikai fajták oltóvesszejeként használják. A hegyvidéki borvidékek részére természetesen csak az utóbbi eljárás biztosíthatta az újratelepítésekhez szükséges gyökeres szőlővesszőket. Ezért a kecskemétire, mint a legnagyobb kísérleti telepre hárult az a feladat, hogy az Amerikából hozatott fajták szaporításával ill. oltásával a telepítéshez szükséges vesszők jelentős részét biztosítsa. A fenti cél érdekében a minisztérium 1885 tavaszán közel 2,5 millió sima szőlővesszőt hozatott Amerikából, amelyek nagyobbik része — közel kétmillió darab — a kecskeméti telepen került elültetésre.3 4 Az amerikai szőlők tervezett, szinte nagyüzemi oltásához a minisztérium hazai termelőktől 1885 tavaszán 762 ezer, 1886 tavaszán pedig további 1,2 millió darab, több mint 200 fajtához tartozó sima szőlővesszőt vásárolt.3 5 A szőlők oltásának folyamatossága érdekében a minisztérium meghívta hazánkba S. Comy francia feltalálót, aki az általa készített oltógépről 1885. április 8. és május 19. között előadásokat, illetve Kecskeméten — a már korábban beszerzett gépének egy példányán — gyakorlati bemutatókat tartott.3 6 Koritsánszky János elismerte ugyan a gép használhatóságát, de tekintettel arra, hogy ezt a munkát 15-16 éves fiúkkal gazdaságosabban el tudta végeztetni, további oltógép beszerzését nem javasolta. Az amerikai szőlővesszők előállítása és oltása, valamint az ehhez szükséges fajtaválaszték biztosítása mellett a kecskeméti telep másik nagy feladatkörét a homoki szőlőtermesztés meghonosítása képezte. Az 1882. dec. 17-én a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által összehívott „Phylloxera enquete" résztvevői homoki telepítésre 19 szőlőfajtát javasoltak. Később a kecskeméti kísérleti telep felügyelő bizottsága — a minisztériummal egyetértésben — a fenti határozatot megváltoztatta és Kecskeméten, a homoktalajú ültetvények kiszol-33 Közgazdasági Értesítő, Budapest, 1885. szeptember 10. 37. sz. Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése 1882-1884. évi működéséről. 34 MOL K 168 1885-5-4627 Az Országos Philloxera Kísérleti Állomás számadása az amerikai szőlővesszőkről. 1885. október 12. 35 Közgazdasági Értesítő, Budapest, 1887. szeptember 8. 36. sz. Koritsánszky Jánosnak, a Kecskeméti M. Kir. Állami „Miklós" Szőlőtelep vezetőjének jelentése a telep 1886. évi működéséről. 36 MOL K 168 1885-5-14981 Korinszky Viktor borászati szaktanár jelentése S. Comy magyarországi körútjáról. Budapest, 1885. június 10.
