Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
1482 E. KOVÁCS PÉTER Először a tatai tárgyalások idején (1426. máj. 9.) találkoztak Ozorai Pipóval, aki mindenképpen azt akarhatta, hogy nézzék meg a kápolnáját és a díszítéseket (sua capella e ornamenti) Székesfehérvárott.18 " Azt gondolom, hogy ekkor csak a felújítások történtek meg, és a „szépen díszített"-ség nem a friss freskókat jelentette. Kizárt dolognak tartom, hogy abban az esetben, ha egy itáliai, netán egy firenzei festette volna ki a kápolnát, azt Tatán nem említette volna meg a temesi ispán a követeknek, Rinaldo degli Albizi pedig ezt nem írta volna bele beszámolójába. Hasonló a helyzet Székesfehérvárott is, ahol Ozorai már nem volt velük, de látták a kápolnát. Ez alkalommal sem tartották fontosnak, hogy említést tegyenek a festőről. Ugyanez vonatkozik Ozorára is, ahol az ispán felesége fogadta őket, és megmutatta nekik a kastélyt és a felújított templomokat (e più chiese fatte di nuovo). Rinaldo degli Albizi ekkor is csak annyit írt, hogy sok gazdagon díszített miseruhát és egyéb fényűző tárgyakat látott.189 Adatok hiányában be kell azzal érnünk, hogy Masolinótól semmit sem ismerünk, amit Magyarországon festett volna.19 0 Mindenki örülne neki, ha Vayer Lajosnak lenne igaza, és képzeletbeli rekonstrukcióját Ozorai Pipóról a székesfehérvári sírkápolnában, ahol a temesi ispán katonai pompában lenne megfestve, materiális bizonyítékkal is alá lehetne támasztani.19 1 Már csak ezért sem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy Masolino dolgozott Magyarországon. Talán Székesfehérvárott, talán az ozorai kastélyban, vagy bárhol az ország területén. A letét mindenesetre arra utal: valamivel megbízták, s nem gondolom, hogy teljesítés nélkül fizettek volna neki. Természetesen Székesfehérvár és Ozora mellett más is szóba jöhetett, de én csak erről a két helyről ismerek leírást. További kérdés, valós feltevés-e, hogy Masolino Magyarországon ismerkedett meg Branda di Castiglione kardinálissal, akinél később Itáliában dolgozott. Erre azonban eddig nem találtam semmilyen meggyőző adatot. A Castiglione Olona-ban található freskót, amit a helyi szakirodalom legmeghatározóbb munkája veszprémi ábrázolásnak tart és összeköt a bíboros és a művész magyarországi „munkakapcsolatáéval, a legnagyobb jóindulattal sem lehet, akár csak közvetett bizonyítékként sem elfogadni, hiszen szerény műtörténeti tudásom ellenére is látszik: nem a veszprémi tájat ábrázolja.19 2 (A bíborosi palotában a mai napig veszprémi tájként emlegetik a freskót.) Ünnep- és hétköznapok az utazás alatt Nem sokat tudunk a követek mindennapjairól, de úgy tűnik, nem sok érdekes történt velük. Padovában a podestá és a kapitány zenészeinek adtak 188 Uo. 586., 588. 189 „molti ricchi paramenti e molte altre magnificenzie ad honorem Dei" - uo. 589. 190 Joannides, P.: Masaccio and Masolino i. m. 153. 191 Vayer Lajos: Masolino és Róma. Mecénás és művész a reneszánsz kezdetén. Bp. 1962. 96. 192 Eugenio Cazzani: Castiglione Olona nella storia e nell'arte. Milano 2009. 159. - A szerző Veszprém esetében Covrig Mattyók Klára munkájára hivatkozik (Covrig Mattyók Klára: Ötszázéves veszprémi emlékek egy lombardiai városkában. Veszprém 1940. 9.). A bíboros tevékenységére legújabban 1. Birgit Studt: Papst Martin V (1417-1431) und die Kirchenreform in Deutschland. Beihefte zu J. Böhmer, Regesta Imperii 23. Köln-Weimar-Wien 2004.
