Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon

EGY FIRENZEI KÖVETJÁRÁS MAGYARORSZÁGON 1467 gadná. Ha mindezt elutasítaná, Zsigmond sem köt békét a Köztársasággal. Ab­ban az esetben, ha a háborúskodás folytatódna, a császár közvetítene Milánó, Velence és Firenze között, és hasonló helyzetben ugyan ezt várja el Firenzétől is Zsigmond és a Köztársaság viszonylatában is.6 6 Zsigmond és Milánó Nem várt epizód lehetett, amikor május 13-án megjelent Tatán Bartolomeo Mosca di Genova milánói követ.'" Minden bizonnyal ennek is kö­szönhető, hogy Zsigmond, ha finoman is, azonnal hazaküldte Rinaldo degli Albizit és Nello di Giulianot. A piszkos munkát a temesi ispánnak és a váradi püspöknek kellett elvégeznie, és azt gondolom, az sem enyhítette a dolgot, hogy Zsigmond és Ozorai Pipó is roppant udvarias volt velük. A császár levelet írt Ciliéi Hermann szlavón bánnak is, hogy a két követ biztonságáról azok Itáliába érkezéséig gondoskodjon.68 Zsigmond Ciliéi két familiárisát is melléjük rendel­te, de Ozorai is adott egy embert melléjük, és meghívta őket Székesfehérvárra és Ozorára. Talán ekkor ajánlhatta fel Rinaldo degli Albizinek, hogy fiát, Giovannit, küldje hozzá.6 9 A hirtelen elhatározásnak nem csak az volt az oka, hogy Zsigmond erős hátfájással küszködött, vagy hogy a nürnbergi birodalmi gyűlésre készül — ahogy mindez egy Frankfurtba küldött levelébél kiderül"' —, hanem az, hogy a császárt sokkal szorosabb érdek fűzte Milánóhoz, mint Firen­zéhez. Zsigmond folyamatosan tájékoztatta Milánót a firenzei követeknek adott válaszáról és a tárgyalásokról. Ez azért sem meglepő, mert a császár és Filippo Maria Visconti herceg viszonya az 1420-as évek közepére alapvetően megváltozott, hiszen Milánónak Velence ellenében erős szövetségesre lett volna szüksége, és erre a szerepre a magyar király roppant alkalmasnak tűnt. A her­ceg és a Köztársaság között a háború hivatalosan csak 1426. március 3-án kez­dődött el, de Milánó már 1425-ben azon fáradozott, hogy elérje: Zsigmond küld­jön katonákat Itáliába, Velence ellen.71 A herceg semmit nem bízott a véletlen­re, nem csak a császárt, hanem a magyar politikai elit más vezetőit is megpró­bálta Milánó oldalára állítani. Ciliéi Hermannal rendszeresen levelezett és ajándékokkal is kedveskedett neki."1 Filippo Maria Viscontit minden bizonnyal 66 Commissioni 587-588. 67 Uo. 588. - A milánói követ feltehetőleg egy kisebb vásárlás fejében, 9 firenzei aranyforintnyi kölcsönt vett fel a Melanesi fivérek budai társaságától, 1. Arany K.\ Siker és kudarc i. m. 958. 68 Commissioni 589. 69 Uo. 595. - Giovanni ekkor 15 éves volt. Commissioni di Rinaldo degli Albizi per il comune di Firenze dal MCCCXCIX al MCCCCXXXIII. Volume Terzo (1426-1433). Firenze 1873. (Documenti di Storia Italiana Publicati. A cura della R. Deputazione sugli Studi di Sroria Patria per le provincie di Toscana, dell'Umbria e delle Marche. Tomo III.) 641. (a továbbiakban: Commissioni III). 70 Tata, 1426. máj. 15.: her zum Tottas, do vielen wir in krankheit mit namen die sciatica des ruckes - DRTA/8 460-461. (Zsigmond levele Frankfurt városához). 71 Fossati, M. - Ceresatto, A.: Dai Visconti agli Sforza i. m. 589-590. 72 Milánó, 1425. júl. 13.: A milánói herceg levele Ciliéi Hermann szlavón bánhoz. Kutyákat kül­dött neki. - Gli atti cancellereschi Viscontei. Parte seconda. Carteggio extra dominium. A cura di Giovanni Vittani. Milano 1929. (Inventari e registri del R. Archivio di Stato in Milano. Volome II. Parte II.) 11. sz. (a továbbiakban: Carteggio).

Next

/
Oldalképek
Tartalom