Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
EGY FIRENZEI KÖVETJÁRÁS MAGYARORSZÁGON 1465 volt, és másnap Esztergomba megy, s örülne, ha a a firenzeiek is odamennének vele együtt, és ott tárgyalnának. Május l-jén valóban megtörtént a találkozó/'6 Feltehetően Zsigmond Budát megkerülve érkezett Visegrádra, mindenesetre, ha nem így történt, akkor a követek elől sikeresen titkolták el, hogy a császár néhány napot talán mégiscsak a városban töltött. A megbeszélés roppant egyoldalúan zajlott, hiszen Zsigmond is tudta, hogy Velence még semmit nem válaszolt a firenzei követeknek. Az uralkodó arról tájékoztatta Rinaldo degli Albizit és Nello di Giulianot, hogy Nürnbergbe akar menni a birodalmi gyűlésre, továbbá a husziták ellen készül. A követek sok mindent nem tudtak mondani, hiszen semmi nem volt a kezükben, ezért az egyedüli célszerű megoldást választották: azt állították, hogy biztosan meg fog érkezni a válasz. A császári tanács gyakorlatiasabbnak tűnt: érdemes lenne a követeknek személyesen elmenniük Velencébe és ott megsürgetni a választ. Zsigmond mindig a firenzeiek kedvében járt, arra kérte őket, hogy ne tegyenek szívességeket Velencének, mivel az háborút indított ellene, sőt azt is felajánlotta, hogy közvetítő lenne Firenze és Milánó között." Aznap este mégegyszer fogadta Zsigmond a követeket, akik megkapták az engedélyt arra, hogy meglátogathassák Ozorai Pipót és arra is, hogy utána elutazhassanak. Ekkor kiderült: a császár örülne, ha meg tudnának egyezni és ha létrejönne a béke. Zsigmond a váradi püspököt is Ozorai Pipóhoz küldte, míg a a követeket Budára, azzal, hogy amikor Pipó Tatára érkezik, ők is jöjjenek oda, mert azt szeretné, hogy a temesi ispán jelenlétében bővebben tárgyaljanak a dolgokról.5 8 A tatai tárgyalások A firenzei követek ezután már csak néhány napot töltöttek Budán, május 7-én már Tatán találjuk őket. Ekkor találkoztak először a temesi ispánnal, aki a váradi püspökkel már május 9-én meglátogatta Rinaldo degli Albizit és Nello di Giulianot. Magyar részről tudatosan választhatták Ozorai Pipót és Giovanni Melanesi di Pratót, hiszen mindketten itáliaiak és firenzeiek voltak. Ozorai Pipo és egykori városa kapcsolatát már említettem. Giovanni Melanesi di Prato a szintén itáliai származású Andrea Scolari váradi püspök (1409-1426) helyét örökölte meg. Mivel Melanesi 1427-ben meghalt, csak rövid ideig élvezhette stallumát. Firenze rendszeresen a Melanesi testvérekhez küldte követeit, kiknek ellátása és támogatása is a feladatuk lehetett. A magyarországon élő család rendszeresen tájékoztathatta Firenzét az ország helyzetéről.'9 Rinaldo degli Albizi és Nello di Giuliano is kapcsolatba lépett a Melanesi família két bankár tagjával, Simonével és Tommasoval. Erre utal az a levél, amelyet a két követ már a visszaút alkalmával küldött nekik Velencéből.'" 66 Uo. 585. 57 Uo. 585. 68 Uo. 586. 59 Arany Krisztina: Siker és kudarc. Két firenzei kereskedőcsalád, a Melanesi-k és a Corsini-k Budán Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt. Századok 142. (2007) 951. 60 Commissioni 599.
