Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Egy firenzei követjárás Magyarországon
EGY FIRENZEI KÖVETJÁRÁS MAGYARORSZÁGON 1457 ték, hogy Magyarország irányába mennek (versus Hungáriám et nonnullas alias partes), ez elsősorban a Firenzével baráti viszonyba lévő területeknek szólt, a másikat Albert osztrák hercegnek címezték.8 A két salvus conductus azt mutatja: azzal is számoltak Firenzében, hogy a követek Zsigmondot Ausztriában találhatják. Ennek volt realitása, hiszen a császár 1426. január 6. és február 3. között éppen Bécsben tartózkodott, és Firenzében ezt minden bizonnyal tudhatták.9 Mivel arra is felhatalmazták őket, hogy a fent említett három itáliai városban is tárgyaljanak, logikus, hogy csak velencei tartózkodásuk után kezdett érdekessé válni számukra: merre is lehet a császár. Pontosan nem tudjuk, hogy a diplomaták Firenzében milyen iratokat kaptak még kézhez. Az biztos, a követségeket már az induláskor megpróbálták elegendő oklevéllel feleszerelni, hogy a tárgyalások alatt — szükség esetén — mindig a kéznél legyen egy irat, vagy egy felhatalmazás. Ugyanennek az évnek a tavaszán a Zsigmondhoz induló milánói delegációról feljegyezték, hogy 13 különböző típusú és tartalmú oklevelet és oklevélcsoportot vittek magukkal Budára. Ezek között nemcsak a királyhoz és a bárókhoz címzett iratokat találunk, hanem követi utasításokat, a régebbi tárgyalások anyagát, a tanács megjegyzéseit, útlevelet, valamint számos privilégiumnak a másolatát is.1 0 Minden bizonnyal a firenzeiek is hasonlóan utaztak. A követi utasításban (1426. febr. 16.) azt a feladatot kapták, hogy minél gyorsabban keressék fel Zsigmondot." A kötelező udvariassági formulák elsorolása mellett meg kellett köszönniük azt a kegyet, amit a császár Firenze és a firenzei kereskedők iránt mutat, továbbá ki kell fejteniük, hogy a firenzeiek milyen hűséges hívei a Német-Római Birodalomnak és a Szent Koronának. Ez utóbbi említése nyilvánvalóan azoknak a Magyarországon élő firenzeieknek köszönhető, akik jól ismerték az országlakosok és a Szent Korona különleges államjogi viszonyát.1 " Ezután rátérhettek annak a taglalására, milyen nagy öröm is volt a városnak, hogy láthatták a magyar követséget, akik azon munkálkodtak, hogy Firenze és Milánó békét kössön, mert a császárnak roppant fontos Itália nyugalma. Firenze régóta a békére vágyik, többször is kísérletet tett erre, de hiába. A pápai közvetítés is sikertelenül végződött, a császártól sem remélhettek támogatást, hiszen távol van Firenzétől, és mivel csak Velencétől kaphatnak segítséget, ezért kötöttek szövetséget a Köztársasággal.1 3 A két követnek tehát arról kellett meggyőznie a császárt, hogy fogadja el az új helyzetet, 8 Commissioni 563. - Minkettő dátuma: Firenze, 1426. febr. 16. (A firenzei évszámítás szerint: 1425. febr. 16. En a valódi évet adom meg minden esetben.). 9 Engel Pál - C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarium (1382-1438). Bp. 2006. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam 1.) 117. 10 Gli atti cancellereschi Viscontei. Parte seconda. Carteggio extra dominium. Supplemente al Carteggio e agli Atti extra dominium. A cura di Giovanni Vittani. Milano 1929. (Inventari e registri del R. Archivio di Stato in Milano. Volome II. Parte II. [Supplemento]) 802. sz. (Milánó, 1426. máj. [20.]). 11 A követség elindulásának a napján Zsigmond éppen Szarvkő várában volt, 1. Engel P. - C. Tóth N.: Itineraria i. m. 117. 12 Egy 15. század elején keletkezett itáliai verses költeményben is említik a Szent Koronát, 1. E. Kovács Péter: „Szent Koronára! Ez kedvemre telük." Zsigmond császár Luccában. Századok. 141. (2007) 353-364. 13 Commissioni 555-561.