Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939
140 SEMSEY VIKTÓRIA Nyisztor Zoltánnak szeptember 19-én az első oldalon közölt „Szemben az elvtelenséggel" című cikkéből az derült ki, hogy „Az úgynevezett baloldali érzelmű embereket egyetemlegesen leszedte a lábáról egész Európában — a bolsevista propaganda — sőt, meg tudta zavarni még a katolikus tömegeket is. Pedig ... a pápa a múlt nyáron határozottan kijelentette, hogy Spanyolországban vallásháború folyik." Nyisztor némi korrekcióra is hajlandó volt ebben a cikkében, mert mint írta, „Mi nem tagadjuk, hogy ebben a polgárháborúban politikai, gazdasági vagy szociális elvek és célok is szerepelnek. Sőt a harc hevében Francóék részéről is sajnálatos kisiklások és kilengések történtek, de mindezek mellett.. .a vörös csőcselék és kormányuk elsősorban a vallás kiirtására indult..." Október 2-án olvashatjuk, hogy „angol-francia ellentét jelentkezett a spanyol kérdésben". Franciaország meg akarja nyitni a spanyol-francia határt, ha az olasz önkénteseket nem vonják hamarosan vissza Spanyolországból. Október 9-én a lap szerint, az „egész világ Mussolini válaszát várja a francia-angol jegyzékre. Döntenie kell a spanyolországi önkéntesek visszahívása ügyében". 1937 őszén Márkus Pál visszatért Spanyolországba és október 22-én újra megkezdte harctéri tudósításait. December 25-én, karácsony első napján jelent meg az a rövid hír, miszerint december 4-én Franco tábornok személyesen fogadta Márkus Pált, és a másfél órás látogatás alatt több kép készült, amelyek a 45 éves Franco tábornokot születésnapján családja és munkatársa, López Pinto tábornok körében ábrázolják. Az 1938-as évben a nemzetiek sikerei kerültek előtérbe a sajtóban. A februári terueli győzelem, később a barcelonai vereség kapcsán megállapítja a lap, hogy az európai diplomáciában a spanyol népfront elveszítette a háborút. Február 23-án egy cikkben ezt a tényt úgy kezelik, mint „a nemzetközi népfront döntő vereségét". Február 13-án a vasárnapi mellékletben találjuk Francóról a korábban már említett teljes alakú képet. Franco a képet Mihalovics Zsigmondnak dedikálta Burgosban február 3-án. így a budapesti nemzetközi Eucharisztikus kongresszus eseményét is felhasználta Franco arra, hogy hangoztassa, „Spanyolország most a nyugati és keresztény civilizációt védi Moszkva kommunista materializmusával szemben." Hasonló tartalmú táviratot küldött a kongresszusra hivatalos Moscardó spanyol tábornok május 26-án. Augusztus 14-én Incze Kálmán nyugalmazott vezérkari ezredes elemezte a háborús helyzetet és kijelentette, hogy „Franco végleges győzelme bizonyos, de még hosszú ideig tarthat a polgárháború." „A spanyol testvérharc olyan háború, amely állandóan veszélyeztette és jelenleg is veszélyezteti Európa békéjét. A kérdés még ma is jelentékeny helyet foglal el Európa nagy-politikájában. A háborúban a köztársasági Cabellero kormányzat alatt álló oldalt külföldi önkéntesek is segítették (orosz, francia, cseh, angol, bolgár, kanadai, sőt magyar), valamint a francia kormány. Francot, azaz a nemzeti oldalt olasz,.német és portugál katonák támogatták. Az önkéntesek visszavonására már több nemzetközi értekezlet is összeült. A spanyol polgárháború eddigi lefolyásából világos — írja Incze Kálmán ezredes —, hogy a túlsúly lassanként a fegyelmezettebb és jobban szervezett nemzeti hadsereg kezébe megy át és a spanyol probléma nemzeti irányú megoldása már csak idő kérdése lehet. Eddig egyelőre a főváros elleni
