Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Semsey Viktória: A Nemzeti Újság illusztrációi a spanyol polgárháborúról 1936-1939
134 SEMSEY VIKTÓRIA spanyol történelem korábbi eseményeiben keresi — joggal — a közvetlen előzményeket a szerző. Fontosnak tartja a tizennyolcadik századig uralkodó Habsburg-abszolutizmust, amelyben a királyi hatalom az állam és a vallás összenőtt, és amelyet felváltott a francia Bourbon dinasztia. Ez az új francia hagyomány idegen a spanyoloktól - mondja. A szerző leírja a pronunciamientok — a katonák által kirobbantott a politikai hatalom megszerzésére irányuló — lázadások jellegét, majd rátér a 19. századi mélyen katolikus karlista mozgalomra. Szeptember 27-én Nyisztor Zoltán1 5 cikke „A vörös rém a láthatáron", „drámaian" sötét képet fest az európai helyzetről a spanyol helyzet kapcsán: „....mint valami mesterien elhelyezett harapófogó szorítja derékba Európát Madridtól Moszkváig a vörös rém pokoli zsenialitással megszervezett frontja... A Népszava a spanyolországi eseményekkel kapcsolatban olyan hangot üt meg újra, amilyet Magyarországon 1918 óta nem hallottunk.... Míg polgári pártjaink eszeveszett személyi marakodásban élik ki minden erejüket, míg reformokon alkusznak, vitatkoznak, azalatt könyörtelen biztonsággal s szinte röhögő kéjjel készülődik lecsapásra az egységbe tömörült vörös front."16 Október 2-án pedig már arról ad hírt az első oldalon, hogy „Megalakult a Bolsevistaellenes Magyar Liga" - „a zsúfolásig megtelt Vigadóban hadat üzentek a kommunizmusnak." A szeptember 25-i szám tizedik oldalán megemlítik, hogy a Nemzetközi Katolikus Sajtószövetség kongresszusán Rómában a résztvevők állva tüntettek a nemzeti Spanyolország mellett. Július 29-én olvasható, hogy a nyugati nagyhatalmak hogyan reagáltak a polgárháborús helyzetben. Pl. a francia kormány „a spanyol marxistákat fegyverrel akarja segíteni." „A kommunista rémuralom felnáborító kegyetlenségei"-ről szól egy Londonból jött hír. Párizsból, július 28-i dátummal, „Menekül a bolsevizmus elől, aki tud". Egy madridi hír szerint „Fuente Cantosban a kommunisták foglyaikat a templomba zárták, amelyet azután felrobbantottak." Július 31-ével dátumozott londoni hír szerint „az angol közvélemény két pártra oszlik a spanyol események megítélésekor. Attól tartanak angol politikai körökben, hogy Európa két táborra szakadása nagy veszedelmet rejt, különösen ha valamelyik tábor beavatkozik a spanyol küzdelembe. London szerint a legnagyobb veszedelem, hogy a szovjet van a spanyol népfront mögött...", „A szovjet rátette a kezét a Dardanellákra, most a Gibraltárra akar törni a spanyol polgárháborúval." Az augusztus 2-i szám első oldalán Nyisztor arról a félelméről ír, — utalva Spanyolország polgárháborújára —, „hogy ... el kell ismernünk, hogy a mai nagy európai nyugtalanság, forrongás és forradalom könnyen belophat a magyar nemzettestbe is olyan bomlasztó anyagokat, ...amelyek valóban az állam léte és a társadalom rendje ellen vannak...." „Európa azért lett a szélsőségek hazája, mert a nyomor, az elégedetlenség és a bizonytalanság az égig nőtt, s halálos harapásával kikezdte az összes társadalmi rendeket." „Magyarországon is, mint kikerülhetetlen követelmények 15 Nyisztor Zoltán (1893-1979), újságíró, katolikus pap a két világháború közötti Magyarország ismert és meghatározó személyisége, Bangha Béla munkatársa. A harcos katolicizmus képviselője, a Magyar Kultúra c. folyóirat szerkesztője. Részt vett a hivatásrendi mozgalmakban, az Actio Catholicában. 1946 után nyugatra távozott. In. Adriányi G., Csiki B., Nyisztor Zoltán, Budapest, 1998. 16 Nemzeti Újság 1936. szeptember 27. 9., Országos Széchényi Könyvtár, mikrofilmtár.
