Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1202 SERFŐZŐ SZABOLCS kronosztichonos felirattal.9 0 Egykorú életrajzírója, Gottlieb Rink szerint a császár ez alkalommal naplójába írott soraiban — II. Ferdinándhoz hasonlóan — legfőbb parancsnokának nevezte Máriát.91 1679 augusztusában azután, amikor Bécsben pestis tört ki, Lipót harmadik feleségével, Pfalz-Neuburgi Eleonórával és az alig egyéves trónörökössel, József főherceggel Prágába menekült, s útjuk egy mariazelli zarándoklattal kezdődött.92 A császár egyik életrajza szerint, amikor Lipót megérkezett a templomba, letérdelt a kegyszobor előtt, és így szólt Máriához: „Nem magamért, hanem járványtól szenvedő alattvalóimért jöttem imádkozni és könyörületet kérni számukra." Az életrajz hangsúlyozza, hogy ezt követően a pestis nem ugyan szűnt meg, de jelentősen visszaszorult.93 A templom főhajójának átépítése és az új kegykápolna kialakítása ekkorra már befejeződött, és már a császár megérkezése előtt felszerelték a kegyoltárra azt az ezüst rácsot, amelyet felirata szerint Lipót fia (József főherceg) megszületéséért hálából állíttatott. Maga az ezüst rács nem maradt fenn, de az arról készült rézmetszet tanúsága szerint a rács tetején elhelyezett dedikációs felirat fölött a kétfejű sas volt látható a Habsburgok II. Rudolf-féle ún. Házi Koronájával (a későbbi osztrák császári koronával), mellette pedig a magyar, cseh, alsó-ausztriai és stájer címerek, illetve a hozzájuk tartozó koronák sorakoztak. A rács tehát mintegy lezárta és Habsburg-tulajdonként jelölte meg a mögötte lévő teret, a templom legszentebb részét.9 4 Lipót császár legközelebb 1688 júliusában zarándokolt Mariazellbe, Sternegger krónikája szerint azért, hogy hálát adjon a pestis és a Bécset korábban fenyegető török veszély elmúlásáért, valamint a magyarországi felszabadító háború sikereiért.9 5 Végül Lipót utolsó, kilencedik mariazelli zarándoklatára 1693-ban került sor, amikor a császárnéval és József főherceggel együtt kereste fel a kegyhelyet.9 6 Az uralkodópár ez alkalommal két ezüst reliefet adományozott, amelyek közül az egyik a celli Szűz Mária előtt hódoló császári családot, a másik pedig Buda 1686. évi ostromát ábrázolta.9 7 A trónörökös ugyanekkor egy drágakövekkel díszített arany koronát adományozott a kegyszobor számára, hálát adva ezzel magyar és német-római királlyá választásáért.9 8 I. József inkább távolságtartó volt korának Mária-tiszteletével szemben.9 9 Viszonylag rövid, hatéves császársága (1705-1711) alatt egyszer sem járt Maria-90 ÖStA HHStA ZP Bd. 3. fol. 64.; Sternegger, B.: Sechstes Jahr-Hundert i. m. 309. 91 Eucharius Gottlieb Rinck: Leopolds des Grossen, rörri. Käysers, wunderwürdiges Leben und Thaten... Leipzig 1709. 99. 92 ÖStA HHStA ÄZA Karton 11. fol. 1-5. és uo. ZP Bd. 3. fol. 258v. 93 Costantino Roncaglia-, Vita di Leopoldo I imperatore... Lucca 1718. 256. 94 Ingeborg Schemper-Sparholz: A főoltár, a kegyoltár és a kincstár oltára Mariazellben. In: Mariazell és Magyarország i. m. 133-150. 95 ÖStA HHStA ÄZA Karton 15. fol. 422-430. és uo. ZP Bd. 4. fol. 293.; Sternegger, B. : Sechstes Jahr-Hundert i. m. 313. Bár az 1683. szeptember 12-ei kahlenbergi győzelmet közismerten a passaui Mariahilf-kegyképnek tulajdonították, Bécs török ostroma alkalmából olyan emlékérem is készült, amelynek előlapja a mariazelli kegyszobrot ábrázolja. L. Mariazell és Magyarország i. m. III-6. 96 ÖStA HHStA ZP Bd. 5. fol. 94-95. 97 Sternegger, B. \ Sechstes Jahr-Hundert i. m. 316. 98 Egy I. József magyar királlyá koronázása alkalmából vert emlékérem a mariazelli kegyoltár előtt ábrázolja a koronázást, mintegy a celli Szűz oltalma alá helyezve az uralkodót. Mariazell és Magyarország i. m. III—7. 99 Coreth, A.: Pietas Austriaca i. m. 62.
