Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1200 SERFŐZŐ SZABOLCS kegyhelyen, Lipót Vilmos főherceggel és néhány fős kísérettel.7 2 A bécsi spanyol követ, Marquis de la Fuente jelentéséből tudjuk, hogy az uralkodó a dinasztiáért és a Dániában harcoló császári csapatok győzelméért imádkozott Mariazellben, útmutatásért könyörgött leendő felesége kiválasztásának ügyében (miután az eredetileg kiszemelt Mária Teréziát, IV Fülöp spanyol király legidősebb lányát XIV Lajossal jegyezték el), valamint azért esedezett, hogy a soron következő pozsonyi országgyűlés ne járjon a katolikusok számára hátrányos következményekkel.73 A kegyhely száz évvel későbbi krónikása, Bertold Sternegger úgy tudja, hogy Lipót hálát adni érkezett császárrá koronázásáért, amelyre az előző év augusztusában került sor.7 4 Lipót második mariazelli zarándoklatára 1665 augusztusában került sor. Amint azt a császár előzőleg Franz Eusebius Pötting grófhoz, madridi követéhez írott leveléből megtudjuk, zarándokútjának célja az volt, hogy könyörögjön Máriához, hogy jegyese, Margit Terézia infánsnő épségben és egészségben megérkezzen hozzá Madridból.75 Lipótot a bécsi udvari könyvtár prefektusa, Peter Lambeck is elkísérte Mariazellbe, amiről naplójában részletesen beszámol, és azt is megjegyzi, hogy az út hálaadó zarándoklat volt az előző évben a törökök fölött Szentgotthárdnál aratott győzelemért, amelyet a császár a celli Szűzanyának tulajdonított.76 Az uralkodó augusztus 14-én este érkezett a kegyhelyre, és rögtön a kegyoltárhoz ment imádkozni, részt vett a vesperáson, majd elfoglalta a kolostorban előkészített szállását. Másnap, Mária mennybevételének ünnepén,7 7 Lipót és kísérete részt vett a nagymisén, amelynek során a kegyoltár előtt együtt végezte a szentáldozást a többi zarándokkal.7 8 Délután az uralkodó meglátogatta a kincstárat, ahol megtekintette a fogadalmi képeket és más votív tárgyakat, köztük nyilván azokat is, amelyeket apja és nagyapja adományoztak. Harmadnap reggel azután újabb szentmisén vett részt, „magát és övéit" Mária oltalmába ajánlotta,7 9 majd visszaindult Bécsbe. A látogatás alkalmából a császár két ezüst gyertyatartót, valamint egy kókuszdióból készült, aranyozott cibóriumot adományozott a templomnak,8 0 amely a földgolyót ábrázolja, az egyes földrészeken Mária és Jézus életének jeleneteivel, a tetején pedig egy kereszttel és Mária megkoronázásának jelenetével.8 1 A művészettörténeti interpretáció szerint ebben az összefüggésben a glóbusz nem egyszerűen a vilá-72 ÖStA HHStA ZP Bd. 1. fol. 849.; 1. még: Venetianische Depeschen vom Kaiserhofe. Hrsg. Alfred Pribham. 11/1. Wien 1901. 256. 73 Grete Mecenseffy: Im Dienste dreier Habsburger. Leben und Wirken des Fürsten Johann Weikhard Auersperg (1615-1677). Archiv fur österreichische Geschichte 114. (1938) 295-509, itt: 446. 74 Sternegger, B. : Sechstes Jahr-Hundert i. m. 302. 75 Alfred. Francis Pribram-. Privatbriefe Kaiser Leopold I. an den Grafen Fr. E. Pötting 1662-1673. Wien 1903. Nr. 68, 131. 76 Peter Lambeck: Diarium sacri itineris Cellensis. Viennae 1666. 3. 77 Lambeck megjegyzi, hogy miután Szent István király Mária oltalmába ajánlotta országát (amint arról Lorenz Suhr: De probatis Sanctorum histories... c. hagiográfiája is beszámol), a magyarok királynőjükként tisztelik Máriát, ezért Mária mennybevételének ünnepét Nagy(boldog)asszony napjának nevezik. Lambeck, P.\ Diarium i. m. 66-67. 78 A császár a madridi követhez írott újabb levelében arról számol be, hogy a templom már hajnalban teljesen megtelt a zarándokokkal. Pribram, A. F.: Privatbriefe i. m. 152. 79 Lambeck, P: Diarium i. m. 205. 80 ÖStA HHStA ZP Bd. 2. fol. 1193.; Lambeck, P: Diarium i. m. 204.; i. még: Theatrum Europaeum. Bd. 9. 1511. 81 Mariazell és Magyarország i. m. III—4.
