Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
A ZARÁNDOKHELYEK SZEREPE . . . A 17-18. SZÁZADBAN 1189 benne egy saját vérével írott levet helyezett el, amelyben magát és országát az altöttingi Szűzanyának ajánlotta.2 0 A harmincéves háború során a császári seregek hadizászlóin is különböző Mária-kegyképeket ábrázoltak, ami jól érzékelteti, hogy a Mária-tisztelet a katolikus hit propagálásának központi elemévé vált.2 1 így például maga az altöttingi kegyszobor látható azon a négy hadizászlón, amelyeket az 1631. évi breitenfeldi csatában a svédek zsákmányoltak a Tilly-regimenttől, majd haditrófeaként a svéd királyok temetkezőhelyén, a stockholmi Riddarholmen templomban helyeztek el, és napjainkig fennmaradtak.2 2 Miksa halála előtt úgy rendelkezett, hogy szívét az altöttingi kápolnában temessék el. Devóciójának eme sajátos megnyilvánulását — amit Szűz Mária iránti örök hódolatának kifejezéseként értelmezhetünk — a Wittelsbach-dinasztia későbbi tagjai is követték, és egészen 1918-ig itt helyezték el az uralkodóház elhunyt tagjainak szívét.2 3 Három évvel Miksa halálát követően, 1654-ben a trónörökös IV Ferdinánd is úgy végrendelkezett, hogy szívét a bécsi Augustinerkirche szentélyében, a Gonzaga Eleonóra által 1627-ben építtetett Loreto-kápolnában helyezzék el, ami jól érzékelteti, hogy a Pietas Bavarica milyen mértékben szolgált modellként a Pietas Austriaca számára.24 Ugyancsak a bajor példa nyomán, kilenc évvel a müncheni Mária-oszlop elkészülte után, 1647-ben állíttatta III. Ferdinánd a bécsi Am Hof téren található Mária-oszlopot, amelynek dedikációs feliratában — mint már idéztük — a császár is a Szeplőtelen Szűz, mint Ausztria patrónája oltalmába ajánlotta magát és országait.25 A Habsburg-uralkodók altöttingi látogatásaira vonatkozóan a 17. század közepét megelőzően csak szórványos adataink vannak. III. Frigyes császár már a kegyhely kultuszának első évében, 1489 októberében elzarándokolt ide, majd 1491 szeptemberében itt találkozott Gazdag György bajor-landshuti herceggel, végül 1492 novemberében harmadszor is felkereste az altöttingi kápolnát.26 Ezzel kapcsolatban érdemes megemlítenünk az innsbrucki Sebastian Schel (1497-1554) 1518-ból származó, az altöttingi kegyszobrot ábrázoló tusrajzát, amelyen a szoborra függesztve egy I. Miksa császár címereivel díszített aranylánc látható. A három címerpajzs közül az egyiken Ausztria, Flandria, León és Magyarország egyesített címere látható. Miksa császár tehát az 1506. évi bécsújhelyi Habsburg-Jagelló házassági szerződés megkötése után, valószínűleg 1518 novemberében adományozta 20 König, M. A. : Weihegaben i. m. II. 120.; Miksához hasonlóan fia, Ferdinánd Mária bajor választófejedelem, illetve II. Ferdinánd császár is saját vérével írt levélben ajánlotta magát Mária oltalmába. L. Coreth, A. : Pietas Austriaca i. m., 52.; Edgar Krausen: Die Blutweihebriefe der Kurfürsten Maximilian I. und Ferdinand Maria von Bayern. Archivalische Zeitschrift 57. (1961) 52-56. 21 Coreth, A.\ Pietas Austriaca i. m. 54. 22 A zászlókat ma a stockholmi Hadtörténeti Múzeumban őrzik. L. Tilly. Heiliger oder Kriegsverbrecher? Hrsg. Marcus Junkelmann. Altötting 2007.; www.tilly-altoetting.de (a letöltés ideje: 2009. július 13.) 23 1635-ben Miksa első felesége, Lotaringiai Erzsébet szívét is az altöttingi kápolnában kialakított sírban helyezték el (König, M. A.: Weihegaben i. m. II. 125.). A szív és a test külön-külön való eltemetésének a középkori francia királyoknál kialakult szokásáról 1. Ernst H. Kantorowitz: The King's Two Bodies. A Study in Medieval Political Theology. Princeton 1957. 24 IV Ferdinánd példáját a Habsburg-dinasztia közel félszáz tagja követte, egészen 1878-ig. A Loreto-kápolnát II. József 1784-ben lebonttatta, az urnákat ezt követően a kriptában (Herzgruft) helyezték el. 25 Coreth, A.: Pietas Austriaca i. m. 55. 26 Susanne Wolf: Die Doppelregierung Kaiser Friedrichs III. und König Maximilians (1486-1493). Köln 2005. 540.
