Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján
1176 TUSOR PÉTER Maji 1606 szavaiból következtethetünk. A formula ismeretlen a pápai állam titkársági gyakorlatban, ahol a nostro signore/sua beatitudne/santissimo szerepelne). Azaz ezt a dokumentumot talán valóban közvetlenül, a lehető legmagasabb szinten tárták az Apostoli Szék elé. Csakhogy ebből egyáltalán nem következik Verancsics szerzősége, miként Tóth László állítja. A Dello stato presente... esetében felhozott szempontokat ugyanis továbbra sem hagyhatjuk figyelmen kívül, és továbbra sincs okunk kételkedni abban, hogy mindkét tervezet esetében egy és ugyanazon személyről van szó. Ráadásul a római helyszín ellenére a prágai nunciatúra mellett szóló lényegi érvként kell figyelembe venni azokat a benne (mármint az II modo de restaur are...-ban) szereplő adatokat, amelyek Eger és Esztergom éves jövedelmét éppúgy pontosan 25 és 40 ezerre teszik, miként a pápai követség korábbi irataiból a maga számára hasznosnak vélt információkat kigyűjtő Ferreri nunciusnak a magyar püspökökre és egyházmegyékre vonatkozó feljegyzése.40 Ebben az esetben még kevésbé lehet közszájon forgó számadatokról beszélni. Pázmány Péter tíz évvel később lefolytatott kánoni kivizsgálásakor mindegyik tanú más-más összeget nevezett meg a főegyházmegye éves jövedelmeként.4 1 A gyanú, hogy az iratok keletkezése valamiképpen összefügg a prágai nunciatúrával, tehát több mint megalapozott. De hogyan? - vetődik fel joggal a kérdés. Nyilvánvaló ugyanis a dilemma: Ferreri nuncius nem lehet a szerző, az Il modo de restaurare.... pedig Rómában íródhatott. A megoldást még nem áll módomban a kora újkori forrásviszonyok között elvárható módon explicite megszólaló forrásokkal igazolni. Reményeim szerint viszont alábbi hipotézisem már a megfelelő utat jelöli ki a végleges megoldást magában foglaló vizsgálat irányát illetően. A teljes bizonyossághoz a Ferreri grófoknak a biellai Archivio di Statóban őrzött családi levéltárából várok majd perdöntő adatokat. A feltételezett szerző: Fornari uditore Ha fenti fejtegetéseimet figyelmen kívül hagyjuk, és azok tapasztalatiból indulunk ki, akik kezén nagyszámú korabeli forrás ment keresztül — így feltételezéseik inkább a realitások talaján mozognak, mint egy olyan szerzőé, aki egy szabványos kúriai kérvényt sem ismer fel —; vagyis ha Meyer vélekedése alapján elfogadjuk, hogy a Dello stato presente... azonos a nuncius által Rómába juttatott relációval, Károlyi Árpádtól pedig azt, hogy egy buzgó, a magyar viszonyokat behatóan ismerő olasz papról van szó, a két koordináta már első ránézésre a prágai nunciatúra egyik beosztott munkatársában metszi egymást. E felismerésünket rögtön alátámasztja, hogy az II modo de restaurare... feltűnően sokat foglalkozik püspökjelöltek alkalmasságát igazoló kánoni kivizsgálási eljárásokkal, és nagy súlyt fektet lefolytatásuk megszigorítására. Valószínűleg nem azért teszi ezt, mert egyszer szerzőjével is lefolytatták, illetve néhányszor esetleg tanúként szerepelhetett bennük, miként Verancsics, hanem mert írója maga is rendszeres közreműködőjük volt. 40 Johannis Stephani Ferrerii nuntii... acta i. ra. Függ. Nr. 4. (392). 41 Archivio Aldobrandini, Frascati; Docuraenti Storici, Nr. 17/10.
