Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján
1174 TUSOR PÉTER az Apostoli Palotába, akkor meglehetősen alacsony szinten fogadták benyújtóját." Valóban nem vonható kétségbe, hogy a Kúria magyar ügyekben igényelte a Verancsics Faustus közreműködését. Ezt bizonyítja a Tóth által III. szám kiadott irat.28 Közlőjük téves megállapításával ellentétben2 9 a dokumentum azonban nem a püspök tanácsadása a pápának, hanem a bosnyák ferenceseknek a stylus Curiae szabványai szerint elkészített kérvénye.30 Az iratot Verancsics — ebben az esetben mint területileg illetékes ordinárius is — leginkább véleményezés végett kaphatta meg! Aligha hihető, hogy a főpap ágenskedett volna a bosnyák ferenceseknek, és ő írta, kézbesítette volna kérvényeiket. Vélhetően e véleményező szerepkör alapján indokolható, hogy miért és hogyan kerülhetett hozzá, és maradhatott fenn hagyatékában az II modo de restaurare... máso [dilata.31 A csanádi püspök kiváló kúriai beágyazódottságához kétség nem férhet. A számos bizonyíték egyike, hogy pár évvel korábban a prágai nunciatúra VIII. Kelemen személyes parancsára a saját székhellyel rendelkező zenggi püspökséget igyekezett számára megszerezni II. Rudolftól.3 2 Véleményem szerint kizárt ugyanakkor, hogy a két emlékirat szerzője ő legyen. A dokumentumok hangvétele, jellege, problémakezelése, stílusa, éles püspökellenessége, valódi itáliaikurialista reformszemlélete (lásd a később szintén egy olasz, Fulgenzio da Iesi révén elhíresült tojás-tej-kérdést)33 és szóhasználata már eleve valószínűtlenné teszik, hogy a magyar hierarchia bármilyen buzgó tagja írta volna azokat. Különösen egy olyan főpap, aki maga is évtizedekig haszonélvezője volt az államegyházi rendszernek. Verancsics leleszi, sági préposti javadalmait az emlékiratokban központi helyet elfoglaló rezidencia-kötelezettség mellőzésével birtokolta. Pályája hivatalnoki (királyi titkár), humanista tudósi karrier volt. Az iratok szerzőjében a minimális Hungarus-tudat sem található meg. A magyarok kapcsán Barbaria della gentét emleget. Ha figyelmesen elolvassuk a Dello stato prescrite... szövegét, rájöhetünk, hogy nem íródhatott az Örök Városban. Az elmúlt napok (giorni passati) történéseire hivatkozik, ami a helyszínen vagy a közelben tartózkodásra utal; a magyarok Rómába fognak követet küldeni (mandare dalle loro diete a Roma ambsciatori) és nem ide (qua), ami az örök városbeli keletkezésnél vélhetően szerepelne. Verancsics szerzőségével kapcsolatos kételkedésem döntő érve mégsem ez. Az eddigi kutatások figyelmét mintha elkerülte volna3 4 Giovanni Stefano Ferreri prágai nuncius 1605. október 24-ei jelentése.35 Ebben azt említi, hogy 27 Vö. Tusor Péter: A barokk pápaság (1600-1700). Bp. 2004. 170-174. 28 Tóth L.: Verancsics Faustus i. m. 211. 29 Uo. 188. 30 Vö. Molnár A.: Katolikus missziók i. m. 118. 31 Ne feledjük, hogy ennek is csupán 18. századi kópiáját ismerjük. L. a 25. j.-t. 32 Spinelli nuncius dispacciója Pietro Aldobrandinihez. Prága, 1602. április 26.: ASV Fondo Borghese, Serie III, vol. 93b1. fol. 51r-53v. 33 Galla Ferenc: Ferences missziók Magyarországon: a Királyságban és Erdélyben a 17-18. században. S. a. r. Fazekas István. (Collectanea Vaticana Hungáriáé 1/2.) Bp.-Róma 2005. 7-18. 34 Vö. Tóth L.: Verancsics Faustus i. m. 163.: 12. j. 35 Die Prager Nuntiatur des Giovanni Stefano Ferreri und die Wiener Nuntiatur des Giacomo Serra (1603-1606). Hg. Arnold Oskar Meyer. (Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken IV/3.) Berlin 1915. Nr. 595b.
