Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1163 Apollinarisz,19 7 és elkezdték Rómában azt tanítani, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól ered, és hogy minden szombaton böjtölni kell, és hogy Krisztus testében ostyát kell bemutatni és nem kenyeret, ahogy azt Krisztus meghagyta. Sok más törvénytelenséget is tanítottak, és eltérítették az embereket, és a pápák is elfogadták ezeket, Isten egyháza pedig elzüllött és bűzleni kezdett. Felismervén ezt a többi patriarcha, nevezetesen a konstantinápolyi, az alexandriai,19 8 az antiókhiai és a jeruzsálemi patriarchia,19 9 nem emlékeztek meg többet róluk, és a hét egyetemes zsinat átkát helyezték rájuk és kizárták őket az egyetemes ortodox egyházból. Ezután volt egy pápa Rómában, Dadogó Péter, aki parázna volt. Amikor saját szemével meglátta ezt a római riga,20 0 levágatta a fél bajszát és a fele szakállát és elűzte őt a trónról. 0 pedig megalázkodott és kérte Rigát, hogy adjon neki negyven napot, hogy felettébb megbánhassa bűnét. És átadva a trónt, ez is történt. És így történt, hogy a börtöntoronyban egy galambot etetett és megtanította arra, hogy a szájából vizet igyon, a füléből pedig búzát egyen. A negyven nap elteltével pedig arra kérte Rigát, hogy hirdettesse ki, hogy az egész város gyűljék össze és hallgassa meg a pápa beszédét. A pápa pedig a börtöntorony ablakában megjelent és a galambot mindenki láttára szabadon eresztette. A betanított galamb pedig odament a füléhez, hogy búzát egyen, és a szájához, hogy vizet igyon. Ezután lejött a toronyból, és így szólt az egész néphez: semmit nem láttatok akkor odafenn a tornyon? És mind ezt mondták: láttuk a Szentlelket mint galambot amint a füledbe és a szájadba súg valamit. Áruld el nekünk, mit mondott neked! És ezt mondta nekik: mindannyian vegyetek egy követ a kezetekbe. És úgy tettek. S így szólt hozzájuk: a Szentlélek azt mondja, hogy öljétek meg Rigát. És megölték. És így szólt: úgy tetszik Istennek, hogy a pápa és a Riga egy személy legyen. És így is történt. És onnantól kezdve nem voltak királyok Rómában, a pápáknak és a papoknak pedig nincsen bajszuk, se szakálluk, ahogyan neki sem volt. Ezután tartott egy lányt, aki István archidiakónus nevét viselte és férfi ruhában járt, és vele paráználkodott. Halála után ő lett az utódja mint István pápa. Vízkereszt ünnepén pedig ő szolgált, s kiment a Tiberis folyóhoz, hogy a tipikon szerint vizet szenteljen. István pápa pedig ott szült egy gyereket. S ak-197 Apollinarisz (t390 körül) laodikeai püspök. Bár elfogadta, hogy Krisztus testileg emberré lett, vitatta azonban, hogy értelmi lelke (núsz) is emberi lett volna. Minthogy az ortodox értelmezés szerint az eucharisztikus kenyérben a kovász Krisztus emberi lelkét jeleníti meg, a kovásztalan kenyér véleményük szerint apollinarista eretnekség, amelyet viszont ugyancsak a második egyetemes zsinat elítélt. A kovász-vitáról: Meyendorff, J.: A bizánci teológia i. m. 145-146. 198 Itt ér véget a Matic által közölt, 17. századi szerb kézirat. Matic, S.: Pismo Gavrilovo i. m. 5-17. 199 Az egyetemes zsinatok kánonjaikban rögzítették az öt kiemelt püspökség, vagyis patriarchátus tiszteletbeli rangsorát. Az ortodox álláspont szerint ezek egymással egyenrangúak, mégha a tiszteletbeli elsőség Rómát is illette meg („primus inter paies", vagyis első az egyenlők között), őt követte a tiszteletbeli rangsorban Konstantinápoly, Alexandria, Antiókhia, végül Jeruzsálem -ahogy Gavriil is említi őket. Az öt pariarchátusnak ezt a kiemelt státuszt biztosító rendszerét nevezik pentarchiának (magyarul 1. Imrényi Tibor: A „Moszva-harmadik Róma" elmélet az ortodox ekkléziológia és kánonjog tükrében. Aetas [1998: 1. sz.] 42-46.; Az orthodox kereszténység. Szerk. Berki Feriz. Bp. 1984. 29-39.). 200 Riga = király, feltehetően a latin rex szóból.
