Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
SZAPOLYAI JÁNOS LEVELEZÉSE AZ ÁTHOSZI SZERZETESEKKEL (1533-1534) 1131 Gavriil válaszának értékeléséhez mindenképpen figyelembe kell venni azt a több, mint évezredes teológiai hagyományt, amelybe az áthoszi szerző válasza szervesen illeszkedik. A keresztény apológia számára a Lackó által felvetett legtöbb kérdés jól ismert volt, így a szlávra fordított, illetve a szlávul íródott hitvédő munkákban is, mégha eltérő kontextusban is, többségük gyakorta előfordult. Itt a különféle eretnek-, zsidó-, majd pedig latin-ellenes szövegekre kell gondolnunk, amelyeknek szláv fordításai azonban csupán töredékesen vannak feltárva - ami a szlavisztika nagy adóssága.4 1 A bogumilok, a katolikusok, majd pedig az orosz zsidózó eretnekségek ellen a szlávok már nemcsak fordított irodalommal, hanem saját, szlávul írt művekkel is polemizáltak, így Gavriil egy kiforrott, évszázados polemikus teológiai tradícióval felvértezve reagált elsőként a protestantizmusra. Gavriil válaszának átgondoltságát jelzi, hogy a felvetett kérdéseket egymással összekapcsolva, súlypontozva fejtette ki, egyik oldalon a lélek halál utáni sorsát a szentkultusszal és a gyónással kapcsolta össze, a másik oldalon pedig a szentek tiszteleténék problematikáját az aszkézis kérdésével tárgyalta együtt, amikor arról beszélt, hogy a szentség forrása „a böjt és az imádság". Gavriil azonban csak részben adott választ Lackó kérdéseire. Ez leginkább a középkori szerző „mozaikszerű" szövegszerkesztéséből következik. Az áthoszi elöljáró láthatóan a rendelkezésére álló, készen kapott érvekből építkezett. Ez a böjt kérdése kapcsán a legszembetűnőbb, amikor a böjti napokra vonatkozó egyházi kánonokra, illetve a kánonok meghozatalakor jelen lévő római pápára utal.4 2 A latin-ellenes ortodox polémia hagyományos eleme ugyanis a szombati böjt és egyéb eltérő nyugati böjtölési szokások kipellengérezése. A böjt kérdésének felmerülésekor Gavriil ezt a szokásos katolikus-ellenes érvet annak ellenére említi meg, hogy a feltett kérdésből világosan kiderült, a protestánsok a böjt egészét elutasították. Persze ebben azért tudatosság is van: a szláv latin-ellenes irodalomban általánosan megfigyelhető jelenség, hogy az ortodox hitvitázó a bású protestáns-ellenes polémiában került előtérbe. Gerhard Podskalsky. Griechische Theologie in der Zeit der Türkenherrschaft (1453-1821). Die Orthodoxie im Spannungsfeld der nachreformatorischen Konfessionen des Westens. München 1988. 195-200., 281-328., 392-396. stb. 41 A bizánci dogmatikai és polemikus irodalom ma is legjobban használható áttekintő bemutatása: Karl Krumbacher: Geschichte der byzantinischen Literatur von Justinian bis zum Endendes Mittelalters. München 1891. 46-122. - A szlávra fordított patrisztikus irodalom kérdéséhez: T. V Certorickaja: Vorläufiger Katalog Kirchenslavischer Homilien des beweglichen Jahreszyklus. Aus Handschriften des 11.-16. Jahrhunderts vorwiegend ostslavischer Provenienz. (Abhandlungen der Nordrhein-Westfälischen Akademie der Wissenschaften 91. Patristica Slavica 1.) Opladen 1994. 3-24.; F. J. Thomson: The corpus of Slavonic translations available in Muscovy: the cause of Old Russia's intellectual silence and a contributory factor to Muscovite cultural autarky. In: Christianity and the Eastern Slaves. Slavic cultures in the Middle Ages. Ed. B. Gasparov. (California Slavic studies 16.) Berkeley 1993. 179-214.; A. I. Szobolevszkij: Perevodnaja lityeratura Moszkovszkoj Ruszi XTV-XVII w. Szankt-Petyerburg 1903.; A. Sz. Arhangelszkij: Tvorenyija otcov cerkvi v drevnyerusszkoj piszmennosztyi. (Obozrenyije rukopsznogo matyeriala). Zsurnal Minyisztyersztva Narodnogo Proszvescsenyija 257. (1888) 1-49. és 258. (1888) 203-295. - A szláv nyelvű, túlnyomórészt bizánci eredetű latin-ellenes irodalom monografikus feldolgozásai: V E. Zema: Pravoszlavnyi polemicsnyi tvori u Kijivszkoj mitroploiji szeregyinyi xvi - pocsatku xvii szt.: zmiszt ta igyeologija. Kijiv 2004. (doktori disszertáció); A. Pavlov: Krityicseszkije opiti po isztoriji drevnyejsej greko-russzkoj polemiki protyiv latyinyan. Szankt-Petyerburg 1878.; A Popov: Isztorikolityeraturnij obzor drevnye-russzkih polemicseszkih szocsinyenyij protyiv latyinyan. (XI-XV w.). Moszkva 1875. 42 Az ortodox böjt-polémiához: Hans Peter Niess: Kirche in Russland zwischen Tradition und Glaube? Eine Untersuchung der Kirillova kniga u.der Kniga o vere aus der 1. Hälfte des 17. Jahrhubderts. Göttingen 1977. 136-137.
