Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1087 minden bizonnyal sok információval fog szolgálni.12 9 A familiárisi kör kontinuitásának, illetve diszkontinuitásának problematikáját is felvető vizsgálati kérdés jelzésekor cseppet sem szabad feledni, hogy e birtokok és egyetlen örökösük, a flúsított Kanizsay Orsolyával kötött házassága révén került Nádasdy Tamás nem csak egy megye, de egy teljes régió főnemesi elitjébe.13 0 Az eddigi kutatási eredmények alapján — a birtoknagyságra összpontosítva — az alábbiakban összegezhető a Nádasdy család pozíciója a nyugat-dunántúli régió (Sopron, Vas és Zala megyék) legrangosabb birtokos-társadalmában. Az 1549. évi portaösszeírás szerint Nádasdy Tamás országbíró a nyugat-dunántúli térség egyik legjelentősebb birtokosa volt. Az itteni arisztokráciából csak ő rendelkezett mindhárom megyében fekvőbirtokokkal, amelyek súlypontját — nagyságrendjük alapján — már ekkor is Sopron megye jelentette. Ebben a megyében Nádasdy 34 településén 411 adózó portát birtokolt, ami a teljes megyei portaállomány 32%-át tette ki. Vas és Zala megyékben pedig 200-200-at meghaladó adózó portával rendelkezett - így Vasban az adózó porták 6, Zalában pedig 4,1%-át bírta. Míg az előbbi törvényhatóság legnagyobb birtokosa az a Batthyány I. Ferenc volt, aki 1525. évi törekvését követően 1537-1538 során a rohoncszalónaki, illetve a németújvári váruradalmakat megszerezve a családi birtokok központját a szlavóniai Kőrös vármegyéből végleg a védettebb Vasba helyezte át,13 1 addig az utóbbié Zrínyi Miklós horvát-szlavón bán. Nádasdyval szemben ugyanakkor mindkettőjük birtokállománya „csupán" egy-egy megyére koncentrálódott.13 2 Velük ellentétben tehát Nádasdy Tamás nemcsak egy megye, de a Sopron, Vas és Zala megyéket felölelő nyugat-dunántúli régió legnagyobb birtokosa volt, miképpen ezt az alábbi táblázat adatai is érzékeltetik. 129 Megjelentetésén Nógrády Árpád, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa dolgozik. 130 Házasságukról: Horváth M. : Gróf Nádasdy Tamás i. m. 59-65.; Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A megyetörténetírás lehetőségei és a középkorkutatás helyzete Vas megyében. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények (2003: 3-4. sz.) 77-79. 131 Zimányi Vera: A rohonc-szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI-XVII. században. Bp. 1968. 15. 132 A Zrínyi család a 16. század második felében az Erdődyektől átmenetileg megszerzett bizonyos Vas megyei uradalmakat, így a 16-17. század fordulóján immáron mind Zala, mind Vas megye birtokosi elitjébe került. A Zrínyi családra újabban 1. Pálffy Géza: Egy horvát-magyar főúri család i. m.; Az Erdődy famíliára, ill. az 1617. évi újólagos birtokbeiktatása: Benda Borbála: Az Erdődy család 17. századi genealógiája. Turul 80. (2007: 4. sz.) 109-125.; Erdődy III. Péter és II. Tamás vasi birtokokba történő újólagos beiktatása: Pannonhalmi Főapátság Levéltára (a továbbiakban PFL); Erdődy család vépi levéltára Fasc. Nr. 17. Nr. 887.
