Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában
6 KONRÁD MIKLÓS sek valóban robbanásszerű növekedése csak 1919 tavaszán vette kezdetét.1 7 Az 1921-ig húzódó kitérési hullám során a zsidó elit minden kétséget kizáróan tekintélyes hányada elhagyta zsidóságát, a huszonhét bárói címet kapott zsidó család tagjai közül 1919 őszén pár nap leforgása alatt huszonhármán tértek át.1 8 Húsz évvel később a történész-genealógus Kempelen Béla joggal könyvelhette el: „A Magyarországi zsidóság „előkelőbb"-jei — kevés kivétellel — már mind áttértek keresztény vallásra."1 9 A nagypolgári körökben a kitérés aránya a zsidó összlakosságoz képest 1919 előtt is nagyobb volt. Ám valójában, amint arra Varga László rámutatott, a dualizmus korában a kitérés a zsidó elit tagjai között sem volt „tipikusnak" tekinthető.2 0 A zsidó nagypolgárság második, illetve harmadik generációjának, a „nagyburzsoázia nagy nemzedékének" Varga megítélése szerint hét legkimagaslóbb tagja, nevezetesen Ullmann Adolf, Weiss Manfréd, Hatvany-Deutsch Sándor és József, Fellner Henrik, Lánczy Leó és Kornfeld Zsigmond közül csak Lánczy és Fellner tért ki.21 Ám hozzá kell tenni: Lánczy nem maga döntött kitéréséről, egy dédunokája szerint apja már születésekor, 1852-ben reformátusnak kereszteltette,2 2 míg Fellner csak 1914 után tért át, hiszen ekkor, 55 éves korában még a pesti neológ temetkezési egylet, a neológ hitközségeken belül legkonzervatívabb intézményének számító Hevra Kadisa választóképes tagja volt.2 3 A belépés a Szent Egyletbe persze nem volt a zsidósághoz való bensőséges kötődés feltétlen jele. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1914-ben tagként regisztráltak közül 1918-19-ben számosan kikeresztelkedtek. A pesti Hevra Kadisának 1914-ben 12822 nevet felsoroló taglistáján való jelenlét mindazonáltal bizonyítéka legalább is az adott személyek (ekkor még) zsidó voltának. Márpedig 1914-ben a pesti zsidó elit zöme még tagja volt a Szent Egyletnek, így pél-17 A Károlyi-kormány idején, 1918. november 1. és 1919. március 20. között 265, a Tanácsköztársaság alatt, 1919. március 25. és július 31. között 903, a Friedrich-kormány hivatalba lépésétől, 1919. szept. 30-ig 1121 tizennyolcadik életévét betöltött zsidó férfi és nő jelentette be kitérési szándékát a Pesti Izraelita Hitközség rabbisági hivatalánál. A számok pontosan tükrözik a kitérések időszaki alakulását, de jóval alacsonyabbak az áttérők tényleges számánál, mert kitérésüket ekkor sokan nem jelentették be a hitközségnél. Groszmann Zsigmond, a rabbi-hivatal vezetőjének becslése szerint e tizenegy hónap leforgása alatt Budapesten mintegy 5000 zsidó tért át. Dr. Groszmann Zsigmond: Statisztikai adatok a kitérésekről. Egyenlőség, 1919. okt. 12. 9-10. Az állami statisztika szerint 1919-ben az országban összesen 7146 zsidó tért be valamelyik keresztény felekezetbe. Zeke Gy.: Statisztikai mellékletek i. m. 194. 18 Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881-1931). Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993. 292. 19 Kempelen Béla: Magyar zsidó családok. I—III. köt. Bp., Makkabi, 1999. II. köt. 84. Kempelen három kötetes műve eredetileg Magyar zsidó és zsidó eredetű családok címmel jelent meg 1937 és 1939 között. 20 Varga László: A hazai nagyburzsoázia történetéből. Valóság 26. (1983: 3. sz.) 79. 21 Uo. 86. 22 Halmos Károly: Lánczy Leó. Hagyomány és nonkonformizmus egy bankvezér történetében. In: Sokszínű kapitalizmus. Pályaképek a magyar tőkés fejlődés aranykorából. Szerk. Sebők Marcell. Bp., HVG Könyvek, 2004. 182. Halmos Károly egy korábbi cikkében azt feltételezte, hogy Lánczy Leó apja, Lazarsfeld Adolf, 1861-ben tért ki, nevének magyarosításával egyidejűleg. Elképzelhető tehát, hogy fiát is csak ekkor kereszteltette meg. A lényegen ez persze nem változtat. L. Halmos Károly: Lánczy Leó (1852-1921). Valóság 35. (1992: 1. sz.) 49. 23 A Pesti Chevra Kadisa választóképes tagjainak névjegyzéke. H. n. 1914.
