Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
MENYEGZŐTŐL MENNYEGZŐIG 1063 szertartáshoz. A házasságkötések ellenőrzésére való törekvés azonban esetükben is egyre erősebbé vált, ami a házassági bíráskodásban is tükröződött. A tridenti zsinat vitáiban megszülető új katolikus egyház ellenben már egészen korán a házassági jog átfogó rendezésére szánta el magát, elsősorban azért, hogy leszámoljon a minden felekezet számára nagy gondot jelentő klandesztin házasságokkal. A tridenti (trentói) zsinat 1563. november 11-én kiadott ún. Tametsi dekrétumával a házasságkötés terén új korszak vette kezdetét.124 Itt általános rendszerbe foglalták a már a középkorban is hangoztatott, de nem következetesen érvényesített kívánalmakat: a házasságokat templomban pap előtt kell kötni, két vagy három tanú jelenlétében, és az esetleges házassági akadályok miatt az esküvőt megelőzően háromszori kihirdetés szükséges. Mindazon házasságok, amelyek e kritériumoknak nem tesznek eleget, érvénytelennek minősülnek. A katolikus egyház tehát a korábbi kánonjogi fenntartásokon átlépve szakított a consensus egyeduralmával, és saját közreműködését nélkülözhetetlennek nyilvánította. (Ettől kezdve jelenik meg az a közkeletű, egyházjogi értelemben természetesen téves nézet, hogy a lényegi [konstitutív hatályú] cselekmény a párnak a pap általi összeadása.) A házasságkötés katolikus rendezése az ugyanekkor hasonló szabályok bevezetésével próbálkozó protestáns felekezetekre is jelentős hatást gyakorolt.125 Hosszú folyamat végeredményeként a 18. századra a római jogi felfogás átvételével ők is a katolikus szabályozáshoz hasonló eredményre jutottak, a házasságok érvényességéhez előírva az egyházi szertartást. Ha a hazai helyzetet tekintjük, a kora újkor végére kialakult kötelező egyházi házasságkötési szertartás minden magyarországi és erdélyi felekezetnél hat részre'tagolódott:12 6 1) Kérdések a házasulandókhoz, a] Az esetleges házassági akadályokról (a reformátusoknál csak a 17. századtól), ill. b] A házasulandók közötti szeretetről és házassági szándékról (consensus). - A következő elem, a prédikáció olykor bekerült a kétféle kérdés közé. 2) Prédikáció. Magvát minden felekezet esetében a szent ágostoni triplex 6orcum-elmélet képezte, amely szerint a házasság három haszna és célja: az emberi nem szaporítása, a paráznaság eltávoztatása, végül pedig az, hogy Krisztus és az Egyház frigyének leképezése legyen.127 A protestán-124 Legújabban Erdő P.: Egyházjog i. m. 233-234. A zsinati döntéshozatalt részletesen ismerteti, és a dekrétumot közli: Kováts Gy.\ A házasságkötés Magyarországon egyházi és polgári jog szerint. Bp. 1883. 34-46. 125 Több magyarországi protestáns szabályozás már a Tametsi dekrétumot megelőzően megpróbálta rendezni a házasságkötések formai követelményeit, gondolunk itt Johannes Hontems 1547-ben megjelent erdélyi szász egyházi törvénykönyvére, vagy éppen az 1555-ben tartott II. erdődi zsinat végzéseire. Pokoly József : A magyar protestáns házassági jog rövid története 1786-ig. Protestáns Szemle 6. (1894) 102-110. - A házasságokra vonatkozó egyházi szabályozás kora újkori angliai erősödéséről és annak korlátairól: Goody, J.\ The Development i. m. 148-149. 126 A házasságkötési szertartás elemei tekintetében Bárth Dániel friss monográfiájára támaszkodtunk: Bárth D.: Esküvő, keresztelő i. m. 96-138. 127 A triplex bonum elméletről: Harrington, J. F.: Reordering marriage i. m. 50-51.; Dieterich, H .Das protestantische Eherecht i. m. 22.; Bologne, J. C.: Histoire du mariage i. m. 84-88.
