Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről

MENYEGZŐTŐL MENNYEGZŐIG 1043 megadják. Világos, hogy az értesítőknek és a modern meghívóknak a közép­pontjában az esküvő áll, ám a fenti 16-17. századi (menyegzői) meghívókra ez egyáltalán nem igaz. V. A menyegző térben és időben Ahogy az fentebb kiderült, meghívóink ugyan meglehetősen szűkszavúak, az adataikból összeállított listát pedig erős megszorításokkal sem tekinthetjük reprezentatívnak, ennek ellenére számos tendencia egyértelműen kirajzolódik belőlük. (A levelek jelentőségét növeli, hogy a korszakból Apor Péter nélkülöz­hetetlen munkáján5 2 kívül rendszeres hazai szokásleírás nincsen vagy ez ideig nem került elő, és anyakönyvek is csak ritkán állnak rendelkezésünkre) Elő­ször is adataink alapján biztosnak tűnik, hogy az erdélyi nemesség körében egy- és többnapos menyegzők egyaránt előfordultak. Mivel az ünnepélyesebb lakodalmak az általános szokás szerint a menyasszony családjánál kezdődtek, és a fontos szerepet betöltő „hazavitel" után a vőlegényes házban folytatódtak, ezért az esemény időtartama a két ház (település) térbeni távolságától is füg­gött. A nemesi házasságok általában exogámok voltak, így akár igen hosszú is lehetett a lakodalmat két részre vágó vonulás. (A néprajzi párhuzamok alapján viszont elképzelhető az a megoldás is, hogy az utazást kiiktatva a menyasszony családjának lakhelyén második helyszínként kijelöltek egy jelképes „vőlegényes házat.") Találunk példát arra az Apor Péternél megörökített szokásra is, misze­rint a násznép harmadnapon vonul át a menyasszony családjától a vőlegény há­zához. A többnapos menyegzők esetén a menyasszony családjának meghívói ál­talában az első helyszínre szóltak, a másik fél pedig a vőlegényes házhoz hívo­gatott. Mindezt azért tudjuk, mert Beszterce városát olykor mindkét részről invitálták. Világos azonban, hogy a vendégek egy tekintélyes hányada csak az egyik vagy csak a másik helyszínre volt hivatalos. Előfordul a besztercei levelek között olyan is, amelyben a vőlegény a meny­asszonyos házhoz hívogat, utalhat ez esetleg egyetlen helyszínre és rövid me­nyegzőre is, máskor viszont valószínűleg csak annyit jelent, hogy a meghívott a vőlegény mozgó násznépének tagjaként az elejétől a végéig részt vett a két hely­színen zajló lakodalmon. E meghívók szövegében rendszerint az áll, hogy a ven­dég már a menyegző előtti napon jelenjen meg egy szomszédos településen, hogy másnap reggel a vőlegény násznépével együtt vonulhasson a lányos ház­hoz, a lakodalom helyszínére.5 3 Ha a menyegző előtti gyülekezési helyszín a vő­legény családjának egy szomszédos településen fekvő háza, a menyegző folya­mán ide térnek majd vissza. Az egynapos lakodalom csak azokban a ritka ese­tekben tűnik igazolhatónak, amikor mind a vőlegény, mind a menyasszony csa­ládja ugyanarra a napra, de két különböző, egymáshoz közeli helyszínre hívta meg a címzettet, vagy pedig egyikük kifejezetten leírta, hogy még aznap átvo-52 Apor P: Metamorphosis i. m. 51-66. 53 Ez a meghívókban szereplő kérés egyébként teljesen egybecseng Apor leírásával: Apor P.. Metamorphosis i. m. 53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom