Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
NÁDASDY III. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE 979 vagy akár csak ausztriai: a pezsgő zeneéletű császárvárosban számtalan náció művészei és mesteremberei kerestek és találtak állást, miként ez a Nádasdy által alkalmazottaknál is láthatjuk. A Nádasdy-zenészek között más régiókból (pl. a Lengyel Királyságból, Itáliából vagy a távolabbi német területekről) közvetlenül felfogadott zenésznek ez ideig nincs nyoma.42 Erre a magyarországi főnemesség forrásaiból nyert eddigi ismeretek alapján nem is nagyon számíthatunk. E téren ugyanis jelentős az eltérés az intenzív politikai és gazdasági külkapcsolatokat fenntartó erdélyi fejedelmekhez képest, akik nagyjából a 17. század közepéig rendszeresen hozattak úgy Itáliából, mint Lengyelországból vagy a német vidékekről zenészeket.43 Jelenlegi ismereteink alapján a Nádasdynál szolgált külföldiek sorában a legjelentősebbnek az egykori császári udvari zenész, kasztrált énekes, Angelo Maria Marchesini tartható. 0 1657 nyarától feltehetően legalább egy évig, de lehet hogy kevéssel tovább is szolgálta Nádasdyt. Marchesini másolatban fennmaradt, 1659-ben keletkezett, beadványából —- amelynek révén megpróbált visszakerülni I. Lipót udvarába4 4 — megtudjuk, hogy a császári együttes átalakítása miatti elbocsátását követően a magyar főúrhoz szegődött. A beadványa szerint négy évig szolgálta III. Ferdinándot.45 Egy 1654. március 22-én keletkezett számadás alapján úgy tűnik, hogy Anconából származhatott.4 6 Noha a császári udvar iratai általában csak „Musicus"-nak nevezik őt, egyéb források révén megállapítható, hogy kasztrált énekes volt.4 7 A III. Ferdinánd halála után, 1657. április 2-án trónra került I. Lipót által hamarosan megreformált Hofkapellébői való elbocsátására 1657 júliusában kerülhetett sor.48 42 Arra, hogy lengyelek is eljutottak a nyugat-magyarországi régióba 1. Koltai: Batthyány Ádám és udvara i. m. 177.; Benda Borbála - Koltai András-. A Batthyányak udvari zenészei (1627-1664). Adattár. In: A Batthyányak évszázadai i. m. 237.; János Hárich: Inventare der Esterházy-Hofmusikkapelle in Eisenstadt, In: Haydn Jahrbuch IX. Wien 1975. 9. nyomán idézi Ulrich Tank'. Studien zur Esterházyschen Hofmusik. Regensburg 1981. 75. A lengyel-magyar zenei kapcsolatokra 1. még Petneki Anna-. Lengyel-magyar zenei kapcsolatok a XVI- XVIII. századból. Kandidátusi értekezés. Bp. 1977. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest; Kézirattár D 7687.), valamint újabban Király Péter-. A 16-17. századi magyar-lengyel zenei kapcsolatok két aspektusa: zenészmigráció és hangszerkereskedelem. In: Barokk. Történelem-irodalom-művészet. Warszawa 2010. 47-68. 43 Vö. Király Péter: Külföldi zenészek a XVII. századi erdélyi fejedelmi udvarban és hatásuk. Erdélyi Múzeum [Kolozsvár] (1994: 1-2. sz.) 1-16. 44 Herwig Knaus: Die Musiker im Archivbestand des Kaiserlichen Oberhofmeisteramtes. I. (Österreischische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historische Klasse, Sitzungsberichte 254.) Wien 1967. 23-24. Knaus ugyan a beadványt 1659/1660 tájára keltezi, mivel azonban Marchesini 1659-ben már a drezdai udvarban működött, így világos, hogy a kérvény még Drezdába kerülése előtt keletkezett, vagyis 1659 folyamán íródott. (Marchesini életútjára 1. az 4. jegyzetet.) 45 Közlése pontos lehet: 1654. február 1. és 1657. június 31. között adatolt császári zenészként. Vö. Ludwig Ritter von Kochel-, Die Kaiserliche Hof-Musikkapelle in Wien von 1543 bis 1867. Wien 1869. Reprint: Wiesbaden 1976. 60.: Nr. 480. 46 Paul Nettl: Zur Geschichte der Kaiserlichen Hofmusikkapelle von 1636-1680. II-III. Studien zur Musikwissenschaft 17. (1930) 104. és 18. (1931) 23. 47 Knaus, H.\ Die Musiker im Archivbestand i. m. 24, 117, 128.; Kochel, L.: Die Kaiserliche Hof-Musikkapelle i. m. 60.: Nr. 480.: „Sopranist". 48 A beadványa szerint: „habe er nach E: Mtt: abraiß[en] sich zu H. Graf Nadasti in Hungarn begeben." Knaus, H.: Die Musiker im Archivbestand i. m. 24. I. Lipót 1657 júliusában utazott Németországba a császárválasztásra és koronázásra. Marchesini bizonyára erre az útra utalt. Az elbocsátott zenészekre 1.: Paul Nettl: Die Wiener Tanzkomposition in der zweiten Hälfte des siebzehnten Jahrhunderts. Studien zur Musikwissenschaft 8. (1921) 102.; Marchesinire 1. Knaus, H. : Die Musiker im
