Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
NÁDASDY III. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE 975 Az 1663 utáni évekre vonatkozó tudásunk — mint már szó esett róla — bizonytalan. Mivel a pottendorf! időszakban Nádasdy nagy udvart tartott (ez időre esett a nevezetes uralkodói látogatás is 1668 tavaszán, amelyen számos magyar főúr is tiszteletét tette2 3 ), ezért kézenfekvőnek tűnne, hogy a korábbiakhoz alapjában hasonló, egynéhány hangszeresből és énekesből álló zenészgárdát feltételezzünk. Későbbi iratokból azonban az derül ki, hogy Nádasdy 1663 táján, a nagy török támadás veszélye miatt elbocsátotta a muzsikusait. Mindez azonban nem egy csapásra történt, némelyikük még ősszel is szolgált.24 Források híján csak találgathatjuk, hogy az országbíró utóbb felfogadott-e újra zenészeket vagy sem. Biztosan jelenleg mindössze csak az 1669-ben említett három „német" trombitásáról tudunk (egyikük valószínűleg az 1663-ban elbocsátott muzsikusok ügyében tanúskodó Hans Wellinger, a másik feltehetően Thomas Wisinger). Ezenkívül az utolsó évekből dokumentált, hogy 1666 decemberében I. Lipót császár felesége, Margaretha Theresia spanyol infánsnő ünnepélyes bécsi fogadásakor két-két töröksípos, valamint hat magyar trombitás és ezekkel együtt két üstdobos, továbbá hat „német" trombitás vonult fel Nádasdy Ferenc kompániájával.25 A nagyfontosságú propagandisztikus eseményre2 0 Nádasdy díszöltözetet is készíttetett trombitásainak. A sárvári tárház későbbi inventáriumaiban szerepel hét trombitásnak való vörös angol posztó dolmány, kék bársony csíkokkal és sárga függelékkel (= zsinórzat/sujtás?), valamint ezekhez tartozó vörös nadrágok.2 7 Mivel az 1666. évi parádét leíró korabeli beszámoló hétnél több trombitást sorol fel Nádasdy kompániájában, ezért kérdés, hogy mind az ő alkalmazottja volt-e. Mi-23 Torna Katalin: Egy császári látogatás utóélete. I. Lipót Pottendorfban 1668. Fons 9. (2002: 1-3 sz.) 345-358. 24 Az elmaradt fizetésüket kérő - és végül 1675-1676-ban meg is kapó - zenészek beadványukban azt írták, hogy a törökök közeledtére bocsátották el őket. Mivel a benyújtott (és más korábbi Nádasdy-alkalmazottakkal által igazolt) iratokban 23 heti szolgálatról van szó, úgy - amennyiben ezt január l-jétől számították - elbocsátásukra június 10. után kerülhetett sor. Hans Wellinger „Graf Nädäsdi Trompeter" viszont 1671. július 20-án Bécsben arról tanúskodott, hogy Schrenk német titkárként még egy fél évig maradt Nádasdynál. Az érintettek közül egyedüli Pyrtaler orgonista konvenciója ismert, ennek tanúsága szerint 1661. szeptember 30-án még féléves fizetést kapott. (A forrásokra 1. a 22. jegyzetet.) 25 Theatrum Europaeum, Frankfurt 1703. X. köt. 189-190. (Ezt az adatot Toma Katalinnak köszönhetem.) Az eseményre 1. Viskolcz Noémi-. Magyar arisztokraták I. Lipót esküvőjén 1666-ban. Egy metszet Esterházy Pál bécsi bevonulásáról. Kézirat. Bp. 2010. (Köszönöm a szerzőnek, hogy megjelenés alatt lévő tanulmányát rendelkezésemre bocsátotta.) 26 Nádasdy sógora, Esterházy Pál még egy metszeten is közreadta a saját felvonulásának látványképét. Viskolcz N.: Magyar arisztokraták i. m. 2l A magyar nyelvű sárvári inventárium (1669) szerint a régi porkolábházban (= porkoláb szobában) volt „négy Trombitásnak való veörös angliai poßtobul csinált dolmány, Sarga Cartizzal bellet, es négy vászonnál bellet Bugiogho, fehér es fekete prem[m]el premezet [...] Három Trombitásnak való Veörös Dolmanj es Bugjogho hasonlo az elebeniekhez". MOL E 185, 29. t. (Korábban MOL E 156, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et Conscriptiones Fasc. 1. Nr. 38.); A Nádasdy-javak konfiskálásával kapcsolatos (1671-ből származó?) német nyelvű irat szerint: „Sieben Trompeter Rökh vnd Hoßen von Rotten tuech [?], plau Samet strichen vnd gelben Pametln." Idézi: Alfréd Sitte: Die Schatzkammer Nádasdy's. Berichte und Mittheilungen des Altertums-Vereines zu Wien 34. (1899) 87-96., 35. (1900) 66-75., itt 70. Ez utóbbi leírásban megadott színek megfelelnek annak, amiről a Theatrum Europaeum is beszámol: „Sechs Teutsche Trompeter in gelb-roth und blau mit Goldschammaristen Röcken" 1. a 25. jegyzetet.
