Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja IV/883

már a nádor titkára, az 1640-es évekre a nádori kancellária legtapasztaltabb tagja. Miklós nádor halálát követően, 1646-ban a linzi béke végrehajtásával kapcsolatban a Magyar Királyság felső részeire delegált királyi biztos volt, majd Draskovics (Draskovich) III. János nádor (1646-1649) támogatásával nádori ítélőmesterré lépett elő. 1651-ben Lippay György esztergomi érsek patronálásá­nak köszönhetően már alországbíró, majd hamarosan 1651-1652 során a po­zsonyi Magyar Kamara tanácsosa lett.74 E hivatalai és megbízatásai mellett az ál­talunk tárgyalt időszakban folyamatosan teljesített az Esterházy családnak szol­gálatokat! 1648-ban ő is részt vett a Rákóczi György erdélyi fejedelemmel folyta­tott tanácskozásokon, közvetített a kelet-magyarországi rendek (pl. Melith Péter) és dominus a között,75 illetve eljárt különféle Esterházy-javak védelmében.7 0 Végül, ami Rauch Dániel személyét illeti, vele kapcsolatban az eddig kutatá­sok a nedelici harmincadosi hivatal viselését hangsúlyozták: ő valószínűsíthetően egy generáción keresztül, 1630 és 1661 között töltötte be ezt a fontos hivatalt.77 Az Esterházy familiárisi körben szerepe messze jelentősebb lehetett, mint amit egy fontos kamarai szolgálatot ellátó, megbízható személlyel való jó kapcsolat jelent. A dunántúli rendek 1649. július 1-jei csepregi gyűlésében őt 600 forintos évi díjazás­sal a rendek által kiállított katonaság generalis perceptorává. választották.78 Az Es­terházyak szolgálatában végzett, még részletesebben feltérképezendő, kiterjedt familiárisi feladatköreit érzékelteti például, hogy neki kellett megvizsgáltatnia és jelentenie az 1651-ben a török rabságból kiszabadult, majd ezt követően nem sok­kal később elhunyt Hosszútóthy György lakompaki Esterházy-uradalomban fekvő házának állapotát.7 9 Megye és regionalitás A gyakori nádori és kamarai leiratok jól érzékeltetik, hogy Esterházy Lász­ló soproni főispánságának időszakában a nyugat-dunántúli megyék helyzetét 74 Csízi István-. Egy nagyívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624-1631). Fons 12. (2005: 2. sz.) 163-170.; Fallenbüchl Z.\ Magyarország főméltóságai i. m. 70.; MOL E 168, Aszalay István iratai, Levelezés, 1. d„ 1. Tétel, Nr. 116. (1643. aug. 3.: Primarius Secretarius Palatinalis), Nr. 65., Nr. 216-220. (1646: ad partes regni Hungáriáé superiores delegatus comissarius)\ (1647. máj. 25.: prothonotarius palatinalis), Nr. 209. (1648. jún. 1.: palatinalis prothonotarius), Nr. 223. (1650. máj. 31.: vicejudex curiae), Nr. 73. (1650. dec. 8.: vice­judex curiae), Nr. 75. (1650. dec. 4.: vicejudex curiae), Nr. 212. (1652. márc. 17.: vicejudex curiae regiae) 75 MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László levelezése 3. köteg Nr. 219., Aszalay István Esterházy Lászlóhoz, Eperjes, 1648. márc. 25. 76 MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László levelezése 3. köteg Nr. 221. Aszalay István Esterházy Lászlóhoz, Eperjes, 1650. jún. 23., uo. 3. köteg Nr. 227., Nyék, 1652. márc. 30. 77 Zimányi Vera-, Rauch Dániel nedelicei főharmincados jelentései és levelei. Agrártörténeti Szemle 21. (1979: 1-2. sz.) 226-247. 78 SL SVMLt, SVM Prot 1634-1651. 90r. 79 MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László levelezése, Esterházy Dániel Esterházy Lász­lóhoz, 2. köteg Nr. 99. (Galánta, 1650. dec. 31.), Nr. 99., 104. (Galánta, 1650. dec. 31., Sopron, 1651. márc. 17.) Hosszútóthy György veszprémi főkapitány életútjára 1. Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő-és vicekapitányainak életrajzi adattára (16-17. század). In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk.: Tóth G. Péter. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.) Veszprém 1998. 145-146.

Next

/
Oldalképek
Tartalom