Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83

czius Tizenötödike című lap május végétől következetesen Vay leváltása mellet kampányolt és helyette Mihályi Gábor főispáni kinevezése mellett érvelt.3

3 A vármegyei vezetés átalakulása a négy vármegyében (dőlt betűvel az újonnan kinevezett vagy választott személyek):3

4 Tisztség és megye Bereg Ung Máramaros Ugocsa Főispán Gróf Schönborn-Buchheim Károly (örökös főispán) Bernáth Zsigmond (június 13-tól, augusztus közepén lemondott) Gróf Vay Ábrahám báró Perényi Zsigmond Adminisztrátor A tisztség április 15-én megszűnt. Első alispán Uray Pál Horváth Gábor Pogány Károly Egry János Másodalispán Buday István Orosz András (július 25-től) Szaplonczay Zsigmond (június 26-tól) Ferenczy Ignác A választások népképviseleti alapra helyezésével (V tc.) megszűnt a követküldés rendszere is. Az igazságszolgáltatás területén annyi változás történt, hogy az úriszék megszűntetésével az igazságszolgáltatás teljes egészében a megyei törvényszékek hatáskörébe került (IX tc. 4. §). A nemzetiségi mozgalmak lecsendesítése, majd a szeptemberben meginduló önvédelmi háború sikeres megvívásának követelményei azonban hamarosan tovább szűkítették a vármegyei autonómiát, és életre hívtak egy új intézményt, a kormánybiztosi megbízatást. A kormány, majd az OHB által különböző feladatkörökkel kinevezett kormánybiztosok általában egy vagy több megyére kiterjedő hatáskörrel rendelkeztek és megbízatásuk lényege a háború feltételeinek biztosítása volt. Törvények nem szabályozták tevékenységüket, feladataikat megbízólevelük tartalmazta. Tevékenységük során jelentős mértékben korlátozták a megyei hatóságok működését, rendelkezhettek a helyi adminisztráció fölött, befolyásuk volt a helyi nemzetőrség és katonaság működésére. Szükség esetén felfüggeszthették, helyettesíthették a megyei tisztségviselőket is. A hadi események alakulása és végül a szabadságharc leverése miatt a vármegyei igazgatás végleges alkotmányos rendezése elmaradt. Erre csak 1867 után kerülhetett sor.3

5 1848 tavaszán azonban a hatályos törvényi rendelkezések alapján szerveződött a megyei közigazgatás e négy vármegye területén is. Szemere Bertalan belügyminiszter április 19-i rendelete értelmében május elejére megalakultak a vármegyei állandó bizottmányok és a népképviseleti választások végrehajtásáért felelős középponti választmány. Országosan jellemző volt, hogy az újonnan választott megyei bizottmányok tagja a korábbi megyei közéletből kerültek ki, és bár az alsóbb rétegek képviselete is megoldódott, a távolabb lakó, és kevésbé 33

Márczius Tizenötödike (64.) 1848. máj. 29. 255., (94.) 1848. júl. 3. 377., (108.) 1848. júl. 19. 433. 34

Nemzeti (42.) 1848. jún. 29. 164., (45.) 1848. júl. 2. 175-176., (71.) 1848. aug. 2. 279., Kossuth Hírlapja (27.) 1848. aug. 1. 121., (45.) 1848. aug. 22. 205. 30

Pap J.: Magyarország vármegyei tisztikara i. m. 44-46.