Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83

czius Tizenötödike című lap május végétől következetesen Vay leváltása mellet kampányolt és helyette Mihályi Gábor főispáni kinevezése mellett érvelt.3 3 A vármegyei vezetés átalakulása a négy vármegyében (dőlt betűvel az újonnan kinevezett vagy választott személyek):3 4 Tisztség és megye Bereg Ung Máramaros Ugocsa Főispán Gróf Schönborn-Buchheim Károly (örökös főispán) Bernáth Zsigmond (június 13-tól, au­gusztus közepén le­mondott) Gróf Vay Ábrahám báró Perényi Zsig­mond Adminisztrátor A tisztség április 15-én megszűnt. Első alispán Uray Pál Horváth Gábor Pogány Károly Egry János Másodalispán Buday István Orosz András (júli­us 25-től) Szaplonczay Zsig­mond (június 26-tól) Ferenczy Ignác A választások népképviseleti alapra helyezésével (V tc.) megszűnt a követ­küldés rendszere is. Az igazságszolgáltatás területén annyi változás történt, hogy az úriszék megszűntetésével az igazságszolgáltatás teljes egészében a megyei tör­vényszékek hatáskörébe került (IX tc. 4. §). A nemzetiségi mozgalmak lecsendesí­tése, majd a szeptemberben meginduló önvédelmi háború sikeres megvívásának követelményei azonban hamarosan tovább szűkítették a vármegyei autonómiát, és életre hívtak egy új intézményt, a kormánybiztosi megbízatást. A kormány, majd az OHB által különböző feladatkörökkel kinevezett kormánybiztosok ál­talában egy vagy több megyére kiterjedő hatáskörrel rendelkeztek és megbíza­tásuk lényege a háború feltételeinek biztosítása volt. Törvények nem szabá­lyozták tevékenységüket, feladataikat megbízólevelük tartalmazta. Tevékeny­ségük során jelentős mértékben korlátozták a megyei hatóságok működését, rendelkezhettek a helyi adminisztráció fölött, befolyásuk volt a helyi nemzetőr­ség és katonaság működésére. Szükség esetén felfüggeszthették, helyettesíthet­ték a megyei tisztségviselőket is. A hadi események alakulása és végül a szabad­ságharc leverése miatt a vármegyei igazgatás végleges alkotmányos rendezése elmaradt. Erre csak 1867 után kerülhetett sor.3 5 1848 tavaszán azonban a hatályos törvényi rendelkezések alapján szerve­ződött a megyei közigazgatás e négy vármegye területén is. Szemere Bertalan belügyminiszter április 19-i rendelete értelmében május elejére megalakultak a vármegyei állandó bizottmányok és a népképviseleti választások végrehajtásá­ért felelős középponti választmány. Országosan jellemző volt, hogy az újonnan választott megyei bizottmányok tagja a korábbi megyei közéletből kerültek ki, és bár az alsóbb rétegek képviselete is megoldódott, a távolabb lakó, és kevésbé 33 Márczius Tizenötödike (64.) 1848. máj. 29. 255., (94.) 1848. júl. 3. 377., (108.) 1848. júl. 19. 433. 34 Nemzeti (42.) 1848. jún. 29. 164., (45.) 1848. júl. 2. 175-176., (71.) 1848. aug. 2. 279., Kossuth Hírlapja (27.) 1848. aug. 1. 121., (45.) 1848. aug. 22. 205. 30 Pap J.: Magyarország vármegyei tisztikara i. m. 44-46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom