Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja IV/883
ben Pálffy Pál nádor a megjelenni nem tudó Esterházynak Nyitra vármegye közgyűléséről számolt be.10 0 Azaz a soproni főispán a vármegyei életről mind szűkebb régiójában, mind azon túl sokrétű és aktuális információkkal rendelkezett. Esterházy László Sopron vármegye birtokos társadalmában Esterházy Miklós nádor 1641. évi említett végrendelete szerint a Sopron megyei javakból a fraknói és a kismartoni uradalmak lettek Lászlóé vagy — ahogy becézett formában a testamentumban áll — Lackóé. A lánz'sér-lakompaki uradalom ekkori döntése szerint az első házasságából származó István fiáé, kinek halála esetén az hitvese, Thurzó Erzsébet birtokába jut. A végakarat részletesen szabályozta az utóbbi birtok sorsát a fiatalasszony újbóli férjhezmenetele avagy özvegyként történő ott lakása esetén, vigyázva az egyetlen unoka, Esterházy Orsolya jogaira. Az újraházasodás alkalmával vagy özvegyként ott élés esetén az uradalom megszerzése — az utóbbi esetben az özvegyi juss kiadása mellett — Esterházy László jogosultsága, miképpen neki kellene a domíniumot a kiskorú örökös számára is megőrizni, illetve annak esetleges halálával átvenni.10 1 Sopron megye egykorú birtokviszonyait és abban Esterházy László helyét — a forrás minden torzítása ellenére — legjobban egy egykorú adóösszeírással lehet érzékeltetni. Még a 15. század során Ausztriához csatolt városok és váruradalmak reincorporation miatt Draskovics János nádor — a végvárak minél teljesebb ellátását szeme előtt tartva — 1647 őszén nyomatékosan felhívta Sopron vármegye rendjeinek figyelmét a növekvő portaszámok nyilvántartására, új dica-jegyzék készítésére.102 Az új adóösszeírás ekkor Nádasdy Ferenc familiárisi körébe tartozó személyek vezetésével készült el; Vittnyédy István királyi adószedőként (dicator), Bezerédy György munkáját segítő assessorként vezette a munkálatokat. Az adóösszeírás és a beszolgáltatás végrehajtásának elhúzódását jelzi, hogy 1648 tavaszán mind Draskovics János nádor, mind Lippay Gáspár kamaraelnök a Kanizsa elleni végek fenntartásához a minél előbbi porta-összeírást, adóbeszolgáltatást követelték. A konkrét problémákat Lippay levele érzékelteti, aki Vittnyédy István dikátor panaszára — akit a szarvkői uradalomba annak földesura, Hans Rudolf von Stotzing nem engedett be — az engedetlen birtokossal szemben a vármegyei perbefogás kilátásba helyezését is javasolta.103 Stotzing nem egyedüliként szegült szembe az adóztatásnak, ahogy az a dikátor későbbi panaszából kiderült, Esterházy több tisztségviselője sem fizette meg az adót. így a Draskovicsot a nádori hivatalban követő Pálffy Pál (1649-1653) a példamutatás kötelezettségére és erejére hívta fel a fiatal főispán 100 MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László lev, 11. köteg Nr. 1006. Pálffy Pál Esterházy Lászlóhoz, Malacka, 1652. jan. 21. 101 A végrendeletet közli Bubics Zs. - Merényi L.: Herczeg Esterházy Pál i. m. 267, 269, 274. 102 SL SVMLt, Acta Congregationalia, 1. d, Klenovnik, 1647. szept. 27, Fbzsony, 1647. okt. 29. 103 SL SVMLt, Acta Congregationalia, 1 d, Draskovics: Pozsony, 1648. ápr. 17, ill. Lippay: Pozsony, 1648. ápr. 18.
