Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja IV/883
amelyen Esterházy László főispánsága alatt Sopron vármegye folyamatosan részt vett. A vizsgált időszak legjelentősebb eseményét az 1649. évi 3. törvénycikk végrehajtásával az inszurrekciók helyett a vármegyék által kiállítandó katonaság létrehozása, mustrája és a védelmi rendszerbe történő bevonása jelentette. A dunántúli rendek 1649. július 1-jei, Csepreg mezővárosban tartott gyűlésükön 1000 katona kiállításáról hoztak döntést. Míg 685 lovas kiállítását az egyházi és világi főrendek vállalták, 315 gyalogos kiállítását a térségben található szabad királyi városokra és vármegyékre róttak ki. A fenti kontingens legjelentősebb létszámú lovas egységeinek kiállítását és felszerelését Batthyány Ádám (90 fő), Esterházy László és Nádasdy Ferenc (80-80 fő), valamint a Zrínyi család tagjai (70 fő) vállalták fel.8 8 A dunántúli rendek részgyűléseinek intézményesülése mellett a térség védelmére, a nemesi társadalom szervezésére szolgáló feladatok ellátására, valamint az átbirtokló nemesség jogainak biztosítására Vas és Sopron vármegye két főrendje, a fiatal soproni főispán, Esterházy László és a szomszédos megye talán legtekintélyesebb főnemese, Batthyány Ádám minden korábbinál intenzívebben igyekezett a közgyűlések és törvényszékek időpontjainak összehangolására.8 9 Az egyeztetésekben jelenleg nem teljesen ismert Nádasdy Ferenc Vas vármegyei főispán szerepe. De az talán nem meglepő, hogy az 1640-es évek második felében az Esterházy család és Nádasdy Ferenc közötti konfliktusok miatt Esterházy ezeket az ügyeket inkább a Nádasdy előtt is nagy tekintéllyel bíró kerületi generálissal, Batthyány Ádámmal egyeztette. 1650 után ráadásul Esterházy ezekben az információcserékben Batthyány személyében már apósához fordult.9 0 A kölcsönösségre és együttműködésre jó például szolgál, hogy 1650. március végén Batthyány arra kérte Esterházyt — és párhuzamosan Cziráky Ádám alispánt —, mivel Ő büntetőügyekben fontos úriszéket kell, hogy tartson, hogy Sopron vármegye áprilisi közgyűlését halasszák más időpontra, aminek eleget is tettek.9 1 A vármegyei fórumok időpontjainak ilyetén egyeztetése nemcsak az egymás közgyűlésein és törvényszékein történő megjelenést segítette, de a két arisztokrata a közgyűlések elé kerülő lényegi kérdésekben is megpróbálta a két vármegye rendjeinek működését összehangolni.9 2 így 1651 végén a végek védel-88 SL SVMLt, Prot. 1638-1652. fol. 89v-92v.; VaML WMLt, Vas vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (a továbbiakban WM Prot) 1632-1687. 277. A további feldolgozás szükségességének jelzésével a gyűlésről, a határozatokról és a katonaállítás eredményeiről részletesebben: Dominkouits P: A rendi jogok védelmezője i. m. 884-888. 89 Az eredményesnek tűnő 1649. évi gyűlés mögött az is ott állhat, hogy Batthyány Ádám 1648 végén nagyon kikelt az anyagi áldozatvállalást negligáló Sopron vármegyei rendekkel szemben. MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László lev., 3. köteg Nr. 276., Batthyány Ádám Esterházy Lászlóhoz, Rohonc, 1648. dec. 26. 90 Nádasdy ugyanakkor elfoglaltságai és a rossz közlekedési viszonyok miatt kért rábaközi székhalasztást. MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László lev. Nr. 832. Nádasdy Ferenc Esterházy Lászlóhoz, Seibersdorf, 1652. febr. 24. 91 MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László lev., 3. köteg Nr. 297., Batthyány Ádám Esterházy Lászlóhoz, Rohonc, 1650. márc. 24. 92 MOL P 1314, Batthyány es. lt., Missiles Nr. 12193-12194., Kismarton, okt. 29.; MOL P 124, Esterházy cs. lt., Esterházy László lev., 3. köteg Nr. 276., Batthyány Ádám Esterházy Lászlóhoz, Rohonc, 1648. dec. 26., uo. Nr. 285-286. Batthyány Ferenc Esterházy Lászlónak, Szalónak, 1649. okt. 15-16.
