Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
Saját pályája alapján Esterházy — úgy tűnik — tökéletesen tisztában volt karrierje szokásos és kivételes elemeivel egyaránt. Illésházy és Mágochy mellett, majd országos főméltóságokba való emelkedése idején a Magyar Királyság berendezkedését és működését igen alaposan megismerte. Mindezek alapján pedig mesterien vonta le a következtetést: a szilárd alapok megtartása után az arisztokrata famíliák hosszú távú sikerének egyik legfőbb titka a kombinált karrierekben rejlik. Bár maga nem volt a Habsburg-udvarbeli hosszabb szolgálat híve, 1641-ben kelt végrendeletében László fia számára az ottani kapcsolati tőkeszerzést külön kiemelte („ösmeretséget vehet mind Őfelségénél, mind egyéb uraknál"), ám csakis ifjúkorban!13 3 Ezt követően azonban — talán családja egykori patrónusa, Pálffy Miklós példája alapján (is) — a királyság országos és katonai főméltósági posztjaiban látta az igazi lehetőségeket. Nagybátyja, Illésházy István példája ugyanakkor arra taníthatta, hogy magyar feleségekkel is van lehetőség komoly pozíciók szerzésére (mint maga írta fiának „idegen nemzetben nem akarom hogy öltözzék"),13 4 és egy jó politikus udvari szolgálat hiányában is eredményesen védelmezheti a Magyar Királyság és rendjei érdekeit. Kitekintés: sikeres alapozás a következő generációk számára -Esterházy Pál karrierje Bár 1652 késő nyarán a vezekényi csatában az Esterházy családot igen komoly veszteség érte, hiszen négyen haltak hősi halált a törökökkel vívott ütközetben,13 5 Miklós nádor alapozását még ez sem rendíthette meg. Tehetséges és ambiciózus Pál fia (1635-1713) ugyanis kiválóan tudott élni azokkal a lehetőségekkel, melyeket atyja gyors arisztokrata-karrierje és húsz éves nádorsága alatt famíliája számára megteremtett, majd megszilárdított. S noha a 17. században még számos figyelemre méltó, egymástól ugyancsak rendkívül különböző, kiemelkedő karrier akadt, elegendő például Rákóczi Pál, Batthyány I. Ádám, Csáky László, Zrínyi Miklós vagy Nádasdy Ferenc pályájára gondolnunk (1. az 5. táblázatot),136 Esterházy Pál életútja vitathatatlanul közéjük tartozik. Angaben zur Besitzgeschichte des fürstlichen Zweiges der Familie Esterházy in der Feudalzeit. In: Uo. 84-97.; Nagy Erzsébet: Magyarázatok a „Legnagyobb földbirtokosok a Habsburg-királyi Magyarországon 1630-40-es években" c. térképhez. Agrártörténeti Szemle 29. (1987) 197-199. és a nyugat-magyarországiakról legújabban Felix Tobler: Die Fürst Esterházyschen Herrschaften des burgenländisch-westungarischen Raumes und ihre Zugehörungen vom 17. bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts. (Supplement zu den Burgenländischen Heimatblättern) Eisenstadt 2005., passim. 133 Bubics Zs. - Merényi L. : Herczeg Esterházy Pál i. m. 269. 134 Uo. 135 Újabban Berényi László: A vezekényi csata. Turul 74. (2001) 21-31. és J. Ujuáry Zsuzsanna: „De valamíg ez világ fennáll, mindennek szép koronája fennáll" A vezekényi csata és Esterházy László halála. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006: 4. sz.) 943-972. 136 Rákóczi: Ludiková, Zuzana - Mikó Árpád - Pálffy Géza: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. Művészettörténeti Értesítő 56. (2007: 2. sz.) 323-324.: Nr. 7.; Batthyány: Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai IV) Bp.-Szeged 2002.; Csáky: Mikó Árpád - Pálffy Géza: A pozsonyi ferences templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő 54. (2005: 3-4. sz.) 335-336.: Nr. 9.; Zrínyi: Pálffy G.: Egy horvát-magyar főúri család i. m., főként 52-55.; Nádasdy: Toma Katalin: Gróf Nádasdy Ferenc ország-
