Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
nem voltak a bujáki uradalom részei, amit többek között az 1626. évi osztályos levél is bizonyít. A hat falu tehát nem lehetett később a birtokfelosztásban is érdekelt Esterházy Miklós tulajdona, illetve azoké a zálogbirtokosoké, akiknek azokat zálogba adta. Ebből egyértelműen következik, hogy ezeket a jószágokat sem a nádor, sem pedig családtagjai nem birtokolhatják. Ellentmond továbbá az Esterházyak birtoklásának az a bujáki uradalom felosztásáról 1565-ben kiadott uralkodói rendelet is, melynek tanúsága szerint a Báthoryak 1553-ban a domíniumot és tartozékait kizárólag leányágon, a Rozgonyiak női ágának nevében birtokolták. Esterházy nem hivatkozhat továbbá birtokainak védelmében minduntalanul az Ungváron 1684-ben elpusztult iratokra, mivel azok hiányában nem tudja igazolni, hogy a Homonnaiakra átruházott birtokokra új adományt kértek volna. Nincs továbbá kellően igazolva a hat falut illetően az, vajon fennáll-e esetükben a Tripartitumbari előírt 100 év folyamatos birtoklás. Esterházy ugyanis csupán 98 évet tud bizonyítani. Mindezeken felül a nádor és családtagjai által benyújtott iratok nem bizonyítják egyértelműen azt, hogy a hatvani uradalom területén lévő birtokaik megszakítás nélkül az ő tulajdonukban voltak. Ennélfogva csak az 1553. évi összeírásban szereplő két falu illeti meg a nádort, de ezek sem vonhatók ki a neoacquistica vizsgálatok alól. Esterházynak az az érve pedig, hogy birtoklásuk a török hódoltság idején is folyamatos volt, és így nem veszítették el érvényüket, a kamara szerint szintén nem fogadható el. A török birtoklás ugyanis a mindenkori magyar királyéval szemben törvénytelen és erőszakos volt. Ekképpen a török jurisdictiója nem állt fenn, és a birtokok jogilag folyamatosan az uralkodó birtokában maradtak és a királyi adózás alá tartoztak. Az Udvari Kamara mindezek alapján a bujáki domínium területén korábban összeírt birtokok közül Boldogot, Túrát, Szentlászlót, Hévízt, Bagót, Héhalmot és Palotást a fiskus javára ítélte meg.18 7 Esterházy István és a két Esterházy-nővér Pest-Pilis-Solt és Heves vármegyei birtokai ugyancsak elkobzásra kerültek. így Hévízgyörk, Szecső (Tápiószecső), Gyömrő és a hozzájuk tartozó puszták, Szenttamáskáta, Péteri, Téte, Monostor és Szentkirály, valamint Fancsal és Valkó, melyeket az Udvari Kamara Salm hercegnek adományozott.18 8 A birtokaitól megfosztott nádor és családtagjai, valamint az érintett birtokosok természetesen nem nyugodtak bele a szerintük jogtalan és törvénytelen eljárásba, és azonnal jogorvoslatért folyamodtak a Commissióhoz, azt kérve, 187 MOL, E 117 8. es. Fasc. XXI. No. 5. (Referada Leopoldi imperatoris, et regis Hungáriáé super Commissione Neoacquistica Viennensi intuitu bonorum ad dominium Hatvan conscriptorum Fisco adiudicatorum anni 1702. No. 4-12.; és uo. Copia referadae super bonis Hatvaniensibus. No. 26. A. 1703.); MOL, P 108 Repos. 25/A. Fasc. A. No. 16. (Extractus 'Referadae Judicii Delegati in facto bonorum per Fiscum Regium ad Dominium Hatvan applicatorum, signanter vero quoad nonnullas pertinentias Bujakienses Viennae 1702. interventae Caesareo-Regiae ratificationis.') 188 L. erről az 1711. március 11-én készített kamarai összeírást: MOL, E 156 U et C Fasc. 30. No. 71(a). (Beschreibung.) A bujáki és a hatvani domínium területén fekvő birtokok összeírását és becslését 1. még: uo. Fasc. 7. No. 61. (Aestimatio. 20. Mártii 1713.); uo. Fasc. 28. No. 19. (Specificatio [...]); uo. Fasc. 30. No. 74. (Conscriptio domini Hatvan. 1. Februarii 1713.); uo. Fasc. 30. No. 75., No. 76. és 78.
