Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
minust, 1701. február 14-ét jelölte ki számukra.143 Még az új határidő lejárta előtt, rendeletéről a kamara 1701. február 12-én újabb leiratban értesítette a magyar kancelláriát. Ebben többek között utalt arra, hogy az 1696-1697-ben a neoacquistica birtokok ügyében kibocsátott uralkodói pátensek a birtokosok nagy többségének, közöttük a bujáki uradalom és tartozékai tulajdonosainak körében (is) süket fülekre találtak, és immár három éve nem nyújtották be jogbiztosító okirataikat. A pátensekben foglaltak teljesítése alól senki sem bújhat ki, még maga a nádor sem. Ezért fontos, hogy a kancellária odahasson: kivétel nélkül mindenki köteles okmányait a Commissiónak beszolgáltatni. Egyúttal megváltoztatta az Esterházy és az említettek számára megadott időpontot, és március 10-re kérte be a dokumentumokat.14 4 A nádor végül engedett az erélyes hangú felszólításnak, és megbízottja, nevezetesen bécsi ágense a jelzett napon ismét bemutatta a Commissiónak a kért okmányokat, amelyeket a Bizottság vizsgálat végett továbbított jogügyigazgató-helyettesnek.14 5 Az előző év októberében végrehajtott kamarai összeírást és a jogbiztosító iratok beszolgáltatásának folyamatos sürgetését az, a bécsi udvarban már korábban meghozott döntés motiválta, melynek értelmében I. Lipót és az Udvari Kamara a bujákival szomszédos hatvani uradalmat — a területén és környékén fekvő birtokokkal, közöttük az Esterházy-jószágokkal együtt — eladományozni tervezte. Mégpedig 100.000 rajnai forint lefizetése mellett, a Habsburg Monarchiának, illetve a bécsi udvarnak tett hű szolgálatai fejében nem másnak, mint az 1687-ben magyar indigenatust kapott,14 6 a magyar arisztokrácia soraiba emelt Otto Theodor Karl zu Salm hercegnek, titkos tanácsosnak, Habsburg József főherceg-magyar trónörökös (a későbbi I. József császár és király) főudvarmesterének.147 A hatvani domínium területén lévő Pest-Pilis-Solt, Nógrád és Heves vármegyei jószágok birtokosai közül néhányan már 1699 februárjában értesültek arról, hogy az uralkodó a hatvani uradalmat és a domínium területén, illetve környékén fekvő falvakat Salm hercegnek akarja adományozni.14 8 A donatio 143 Uo. N. 77. ex Januario 1701. No. 94. Neoaquist. - A kamara határozatáról február 3-án értesítette a magyar kancelláriát. 144 MOL, E 117 11. cs. No. 95. Neoaquist. és MOL, P 108 Repos. 25/A. Fasc. A. No. 12. (Rescriptum Camerae Posoniensis ad principem Paulum Eszterházy in facto Buják, dilationisque termini eatenus praefísci emanatum, cum clausula copiae intimati Camerae Viennensis. Viennae, 12. Februarii 1701.) - Az Udvari Kamara leiratát a magyar kancellária megküldte Magyar Kamarának, amely tájékoztatta a nádort az új határidőről. L. ezt: MOL, P 108 Repos. 25/A. Fasc. A. No. 11. (Viennae, 18. mensis Februarii 1701.) 145 MOL, E 117 1. köt. No. 100. Neoaquist. 94. 146 L. erről az 1687. évi 27. törvénycikket. 147 Salm herceg személyéről 1. Stefan Sienell: Die Geheime Konferenz unter Kaiser Leopold I. Personelle Strukturen und Methoden zur politischen Entscheidungsfindung am Wiener Hof. (Beiträge zur Neueren Geschichte Österreichs 17.) Frankfurt am Main-Berlin-Bern-Bruxelles-New York-Oxford-Wien, 2001. 192-193. (Az adat Pálffy Géza közlése. Ezúton mondok köszönetet neki szívélyes kollegiális segítségéért.) 148 „(...) nihilominus, ex quo Suam Sacratissimam Maiestatem eadem Hatvaniensia bona, celsissimo principi a Salm conferre velle inaudivissemus (...)". - Vay Ádám, Szemere György és Vattay János memorialéja a Neoacquistica Commissióhoz. L. ezt: MOL, E 117 3. es. Fasc. III. No. 9. (Demissa instantia Adami Vaj, Georgii Szemere et Joannis Vataj in negotio Hatvaniensi intro-
