Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
tegyék Szent István koronáját, végül feltételekkel bár, de beadták a derekukat. Az ünnepségre 1508. június 4-én Székesfehérvárott került sor. A koronázási esküt fia nevében apja tette le. Az ebből az alkalomból kiállított oklevél rögzítette, hogy az aktusra azért van szükség, hogy Ulászló halála után ne idegen vérből származó uralkodó kerüljön a magyar trónra.15 8 1507 novemberében Ulászló és Miksa szerződésben pontosították 1506. évi megállapodásukat.15 9 Lajos nevelését Habsburg-párti főurakra bízták. Miksának a magyar trón megkaparintása szempontjából nem volt égető szüksége szövetségesre. Glinszkij saját karrierjét óhajtotta újsütetű uránál megalapozni, amikor bogarat tett III. Vaszilij fülébe, és egyben bosszút állni személyes ellenségén, Zsigmond lengyel királyon és litván nagyfejedelmen (1506-1548), Ulászló legifjabb öccsén, aki miatt elveszítette egzisztenciáját. A kapcsolatok újrafelvétele a német császári udvarral — Glinszkijen keresztül16 0 — ugyan formálisan sikerrel járt, de az elültetett fa akkor még nem fordult termőre Moszkva számára. Miksa arra a kedvező alkalomra várt, amikor ki tudja szakítani a Német Lovagrendet a Lengyel Királyság alárendeltségéből. III. Vaszilij folytatta atyja aktív nyugati politikáját. 1512-ben megtámadta Litvániát, hogy elbirtokolja a stratégiai fontosságú dnyeperi határvárat, Szmolenszket. Az 1514 őszéig elhúzódó háború „az ázsiai Szarmataföld tirannusának"161 hadisikerével zárult. A masszív védművekkel rendelkező vár harmadik ostromának megkezdése előtt, 1514 februárjában megjelent a Kremlbeh a német-római császár követe. A kialkudott szövetségi szerződés szerint III. Vaszilij megvédelmezi a lovagrendet és támogatja az 1466. évi békében a lengyel királynak átengedett porosz területek visszaszerzéséért folytatott harcában, míg Miksa ugyanezt teszi a litván fennhatóság alatti „Kijev és más orosz erősségek" elhódítására irányuló moszkvai törekvésekkel.162 A császár 1514. augusztus 4-én megerősítette a szövetségi szerződést,16 3 amelyben „Kaiser"-nek titulálta III. Vaszilijt, és kijelentette: „a gyermekeink is a gyermekeiddel barátságban, testvériségben és egységben legyenek oly sokáig, amíg Isten adja."164 A hadiszerencse azonban megfordult. Az 1514. szeptember 8-án Orsa16 5 mellett vívott csatában az orosz ha-158 Kulcsár P.: A Jagelló-kor i. m. 106. 159 Az 1506. március 20-án kötött Jagelló-Habsburg megállapodás kimondta, hogy a magyar király születendő fiához Miksa unokáját, Máriát fogják feleségül adni. 160 III. Vaszilij oklevele, amelyet Glinszkij emberén keresztül továbbított Miksához, 1508. augusztus 28-án kelt, és konkrétan az „Ugor Királyság" megszerzéséhez ajánlott föl együttműködést. PDSZ 153-154. oszl. 161 Az 1513. szeptember 18-án keltezett, X. Leó pápához írott levelében Zsigmond lengyel király és litván nagyfejedelem ekként aposztrofálta III. Vaszilijt. Horoskeuics, A. L. Russzkoje goszudarsztvo v szisztyeme mezsdunarodnih otnosenyij i. m. 123.; A 15. század végi-16. századi német és lengyel történetírók az „orosz" (rusz/rutén) népnevet a „roxolánok", azaz a szarmaták egyik törzsének elnevezéséből eredeztették, a „Russzija" országnevet pedig a „Roxolania" szóból. A. Sz. Milnyikov: Kartyina szlavjanszkovo mira: Vzgljad iz Vosztocsnoj Jevropi. Predsztavlenyija ob etnyicseszkoj nominacii i etnyicsnosztyi XVI - nacsala XVIII veka. Szankt-Petyerburg 1999. 45. 162 PDSZ 1505. oszl. 163 Horoskeuics, A. L. Russzkoje goszudarsztvo v szisztyeme mezsdunarodnih otnosenyij i. m. 125-126. 164 PDSZ 1502, 1503, 1504. oszl. 165 Orsa: Város Szmolenszktől 130 km-re nyugatra a mai Belarusz területén.
