Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
révei felfegyverkezett — vele azok az emberek is, [akik] Ugorföld [ama] harmadában [élnek], mely Makszimjannak jutott —, és elindult, hogy megszerezze egész Ugorföldet. A cseh király meg a másik oldalról ment megszerezni egész Ugorföldet. Azt mondják, uralkodó, mihelyt Matyjas ugor király fia meghallotta, hogy két hatalmas uralkodó vonul ellene, és nem tud velük szembeszállni, megtanácskozva bizalmasaival, behódolt Makszimjan király előtt. Azt is mondják, uralkodó, hogy Makszimjan király szeretettel fogadta, és kegyesen bánik vele. Azt mondják, uralkodó, hogy csata volt Makszimjan király és a cseh király között, s azt mondják, mindkét oldalon sok ember elesett. Makszimjan király felülkerekedett]. Bugyino [Buda] városát a király elfoglalta, és belételepedett. A cseh király pedig elvonult. Viszont Ugorföld azon harmadáról, mely harmad a cseh király alá adta volt magát, még nincs híradás, hogy kinek [a kezére] jutott. Ennek előtte, a Lübeckben tartózkodásunk alatt, uralkodó, számtalan hír keringett arról, hogy Makszimjan király elfoglalta Ugorföldet."103 Hunyadi Mátyás halálakor a Habsburgok trónigényét — Bornemisza János alkincstartó kivételével — senki sem támogatta Magyarországon. A nemesség Corvin János, János Albert és Jagelló Ulászló között oszlott meg. Miksához akkor pártoltak, s kezdetben csupán az érdekeikben megsértett délvidéki és nyugat-dunántúli nagyurak, amikor 1490 októberében fegyveres csapatai élén betört az országba. Ettől kezdve tábora gyorsan növekedett. Miksa november végére Székesfehérvárig jutott. Buda augusztus óta a frissen megválasztott magyar király, II. Ulászló kezén volt. Kettejük között nem került sor csatára. Ulászló trónkövetelő öccsével, János Alberttel (későbbi lengyel királlyal) ütközött meg Kassánál 1490 decemberében, éppen akkor, amikor Miksa hadainak zömével már kivonult Magyarországról, mert elfogyott pénze. Az elfoglalt dunántúli városokban helyőrséget hagyott. Corvin János személyesen Ulászlóval egyezkedett, és végül hűséget esküdött neki. Igaz, 1490. október elején néhány Corvin-párti főúr titkos tárgyalásokat folytatott Miksával. Ennek nyomán elterjedt, hogy Mátyás fia arra készül, hogy átálljon a római királyhoz, de ez rémhír maradt.104 A Moszkvából érkezett delegáció tagjai nem tudtak németül, ami eleve megnehezítette a magyarországi helyzetről Lübeckben terjedő pletykák összegyűjtését és valóságtartalmának mérlegelését. A jelentésből azonban kirajzolódik az események Habsburg-érdekek szerinti tudatos interpretálásának tendenciája, ami nem lehet véletlen, hiszen ezek az információk jórészt a római király emberétől, Georg von Thurntól származtak, aki a követek fogadására jött a városba. Az orosz küldöttség 1491. március 22-én érkezett meg Miksa akkori tartózkodási helyére, Nürnbergbe. A római királynak „megtetszett" a szerződés. 103 Uo. 63-64. 104 a Mátyás halálát követő időszak magyarországi eseménytörténetének részletesebb feldolgozását nyújtja Kubinyi András: Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle 33. (1991: 1. sz.) 1-54, vö. még E. Kovács Péter: Miksa magyarországi hadjárata. Történelmi Szemle 37. (1995: 1. sz.) 35-50. és újabban Neumann Tibor: Bátori István politikai szerepe II. Ulászló uralkodása alatt (1490-1493). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44. (2009: 1. sz.) 83-127.
