Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
mára elsődleges fontosságú Jagelló-ellenes együttműködést. Az orosz delegáció vezetőjének, Geórgiosz Tarkhaniotisznek8 8 adott utasítása leszögezte: „Ha ugyanabban az időben, amikor a császárnál lesz, úgy adódik, hogy az ugor király embere [is] a császárnál tartózkodik, s rátalál, és beszélgetni kezd vele 'Hogy van most az uralkodótok a lengyel királlyal, járnak-e követek közöttük V, és [akkor] Jurij [ekként] szóljon: Követek a határok dolgában járnak közöttük, amit pedig az uralkodónk az uralkodótoknak, Matyiasnak, az ugor királynak mondott, azt be is tartja,"89 A megfogalmazásból kitűnik, hogy a „Görögnek" kerülnie kellett a „szövetség" szó használatát. III. Frigyes udvarában nyilván tudtak a magyar-orosz megállapodásról, hiszen a követek gyakran a német birodalom területén keresztül utaztak, de nem biztos, hogy rendelkeztek pontosabb információval annak tartalmáról, ráadásul a Bécset és Alsó-Ausztriát, valamint több stájer és karintiai várat megszállva tartó Mátyás éppen tárgyalásokat folytatott a császár fiával, Miksa római királlyal, akihez az orosz delegáció szintén akkreditálva volt. A Habsburgok 1490 nyarán, közvetlenül Hunyadi Mátyás halála (1490. április 6.) után jelentették be III. Iván előtt igényüket Szent István koronájára.90 Miksa császár követe, Georg von Thurn91 „doktor" Moszkvában kifejezte reményét, hogy „a [császár és a nagyfejedelem közötti] barátság... megerősödik és megszilárdul, és beteljesül igaz és közvetlen kötéssel a lengyel király és mások ellen, akik akadályozni akarják a római király őfelségét jogos és valódi atyai [földje] és öröksége, a Magyar Királyság megszerzésében".9 2 Thurn ehhez hozzáfűzte, hogy uralkodója valamennyi egyéb dolgát odahagyva kész „a mindenható Isten segedelmével, a maga erejéből és igyekezetével, valamint Ofelséged segítségével, akár szelíd módon békével, akár erős kézzel haddal [Magvarországot] magához venni."9 3 A javaslat jóindulatú fogadtatása után a német követ konkretizálta, hogy megbízója a cseh királlyal, illetve Kázmér bármely másik fiával szemben óhajtaná III. Iván fegyveres támogatását, abban az esetben is, ha azok állítása szerint az „ugorok hívják" őket. A nagyfejedelem elsősorban a lengyel királyra támadva tudná a közös sikert előmozdítani.94 Ura elkötelezettségének alátámasztására Thurn titokban megkérte III. Iván egyik leányának kezét Miksa számára.95 Az ajánlat oly vonzónak tűnt, hogy — a tárgyalópartner felvetésére — III. Iván hajlandónak mutatkozott orosz csapatokat ígérni a flandriai hadszíntérre, 88 Tarkhaniotisz (a 10. század óta Bizáncban használt újgörög kiejtés szerinti átírással): Az orosz forrásokban Georgij Trahanyiot vagy Jurij Grek. Bizánci származású arisztokrata, aki családjával együtt Zóé Palaiologina (III. Iván felesége) kíséretében került a moszkvai udvarba. 89 PDSZ 19. oszl. 90 Az 1490-1508 között keletkezett orosz követjelentések és külügyi iratok magyarországi vonatkozású információinak rövid összefoglalását 1. Ny. A. Kazakova: Zapadnaja Jevropa v russzkoj piszmennosztyi XV -XVI vekov. Leningrád 1980. 74-79. 91 Az orosz forrásokban Jurij Delator. A császári udvarban 1489 nyarán vele „lombard" nyelven tárgyaló Tarkhaniotisz „della Torre"-ként emlegette, ami az orosz névalak forrása lett. Baziljeuics, K. V Vnyesnyaja polityika i. m. 266.: 2. jegyz. 92 PDSZ 28. oszl. 93 Uo. 28. 94 Uo. 29. 95 Uo. 30.
