Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773

mára elsődleges fontosságú Jagelló-ellenes együttműködést. Az orosz delegáció vezetőjének, Geórgiosz Tarkhaniotisznek8 8 adott utasítása leszögezte: „Ha ugyanabban az időben, amikor a császárnál lesz, úgy adódik, hogy az ugor ki­rály embere [is] a császárnál tartózkodik, s rátalál, és beszélgetni kezd vele 'Hogy van most az uralkodótok a lengyel királlyal, járnak-e követek közöttük V, és [akkor] Jurij [ekként] szóljon: Követek a határok dolgában járnak közöttük, amit pedig az uralkodónk az uralkodótoknak, Matyiasnak, az ugor királynak mondott, azt be is tartja,"89 A megfogalmazásból kitűnik, hogy a „Görögnek" kerülnie kellett a „szövetség" szó használatát. III. Frigyes udvarában nyilván tudtak a magyar-orosz megállapodásról, hiszen a követek gyakran a német bi­rodalom területén keresztül utaztak, de nem biztos, hogy rendelkeztek ponto­sabb információval annak tartalmáról, ráadásul a Bécset és Alsó-Ausztriát, va­lamint több stájer és karintiai várat megszállva tartó Mátyás éppen tárgyaláso­kat folytatott a császár fiával, Miksa római királlyal, akihez az orosz delegáció szintén akkreditálva volt. A Habsburgok 1490 nyarán, közvetlenül Hunyadi Mátyás halála (1490. április 6.) után jelentették be III. Iván előtt igényüket Szent István koronájá­ra.90 Miksa császár követe, Georg von Thurn91 „doktor" Moszkvában kifejezte reményét, hogy „a [császár és a nagyfejedelem közötti] barátság... megerősödik és megszilárdul, és beteljesül igaz és közvetlen kötéssel a lengyel király és mások ellen, akik akadályozni akarják a római király őfelségét jogos és valódi atyai [földje] és öröksége, a Magyar Királyság megszerzésében".9 2 Thurn ehhez hozzá­fűzte, hogy uralkodója valamennyi egyéb dolgát odahagyva kész „a mindenható Isten segedelmével, a maga erejéből és igyekezetével, valamint Ofelséged segítsé­gével, akár szelíd módon békével, akár erős kézzel haddal [Magvarországot] ma­gához venni."9 3 A javaslat jóindulatú fogadtatása után a német követ konkreti­zálta, hogy megbízója a cseh királlyal, illetve Kázmér bármely másik fiával szemben óhajtaná III. Iván fegyveres támogatását, abban az esetben is, ha azok állítása szerint az „ugorok hívják" őket. A nagyfejedelem elsősorban a lengyel királyra támadva tudná a közös sikert előmozdítani.94 Ura elkötelezettségének alátámasztására Thurn titokban megkérte III. Iván egyik leányának kezét Miksa számára.95 Az ajánlat oly vonzónak tűnt, hogy — a tárgyalópartner felvetésére — III. Iván hajlandónak mutatkozott orosz csapatokat ígérni a flandriai hadszíntérre, 88 Tarkhaniotisz (a 10. század óta Bizáncban használt újgörög kiejtés szerinti átírással): Az orosz forrásokban Georgij Trahanyiot vagy Jurij Grek. Bizánci származású arisztokrata, aki családjá­val együtt Zóé Palaiologina (III. Iván felesége) kíséretében került a moszkvai udvarba. 89 PDSZ 19. oszl. 90 Az 1490-1508 között keletkezett orosz követjelentések és külügyi iratok magyarországi vo­natkozású információinak rövid összefoglalását 1. Ny. A. Kazakova: Zapadnaja Jevropa v russzkoj piszmennosztyi XV -XVI vekov. Leningrád 1980. 74-79. 91 Az orosz forrásokban Jurij Delator. A császári udvarban 1489 nyarán vele „lombard" nyelven tárgyaló Tarkhaniotisz „della Torre"-ként emlegette, ami az orosz névalak forrása lett. Baziljeuics, K. V Vnyesnyaja polityika i. m. 266.: 2. jegyz. 92 PDSZ 28. oszl. 93 Uo. 28. 94 Uo. 29. 95 Uo. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom