Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Miru György: A szabadság elve és a nemzet elve. Kossuth Lajos és Teleki László vitája a közösségi autonómiák értelmezéséről III/703
alakításában fontosnak tartotta, hogy más nemzetiségek minél kisebb számban kerüljenek annak joghatósága alá, amit úgy vélt megoldhatónak, ha a kerületek nem egy összefüggő, hanem több kisebb területi egységből állnak. Augusztus 16-án kelt levelében ismét visszatért a kérdésre, s látva, hogy nézeteik nem közelíthetők, annak kinyilatkoztatásával akarta lezárni a vitát, hogy ha kibontakozik a függetlenségi háború, egy alkotmányozó gyűlésen dolgozzák majd ki a föderatív alkotmányt és biztosítsák a nemzetiségek jogait, egyébként pedig nincs értelme részletkérdésekbe bocsátkozni, mert abban még a magyar emigráció tagjai sem értenek teljesen egyet.29 Kossuth augusztus 22-i válaszában teljesen ellentétesnek nyilvánította kettejük álláspontját. Szerinte a Teleki általjavasolt tartományi autonómia a nemzetiségek elszakadásához és Magyarország széthullásához vezet. Ezért ismét elutasította az ország belső föderalizálását, de nyitottnak mutatkozott arra, hogy az integritását megőrző Magyarország más országokkal alkosson szövetséget, konföderációt.3 0 Kossuth szeptember 18-án Telekin keresztül válaszolt a román emigráció megegyezési szándékával Őt levélben megkereső Heliade-Radulescunak. Bár közvetlenül nem reagált Teleki egyetlen sorára sem, a franciaországi emigráns újra meggyőződhetett róla, hogy Kossuth nem módosított a nemzetiségi kérdésben már korábban kifejtett álláspontján. Kijelentette ugyan, hogy egyenlő jogokat akar biztosítani minden nemzetiségnek, de elutasította Magyarország nemzeti alapon történő feldarabolását.3 1 Teleki Kossuth augusztus 22-i levelére még annyiban reagált szeptember 27-én, hogy elfogadta Kossuth azon kijelentését, hogy útjaik a politikai véleményeltérés miatt elválnak, bár indokoltnak nem tartotta azt. A vitát azzal nyugtázta, hogy a nemzetiségek képviselői egyikőjük álláspontját sem fogadják el, ezért sem célszerű alkotmányos intézmények tervezgetésébe bocsátkozniuk.3 2 Ezután a két politikus közti levelezés egyre ritkább lett. Párizsból mind többször Vukovics Sebő tájékoztatta Kossuthot, sőt Bálcescu tervéről is ő számolt be elsőként neki, jelezve azzal kapcsolatos fenntartásait, mert szerinte a tervezet Magyarországot három országra osztaná fel. Teleki rögtön kommentálta ezt a véleményt, miszerint ő nem ért teljesen egyet Vukoviccsal.3 3 A román emigráns az előző évi londoni tárgyalások folytatásaként, Teleki felszólítására 1851 elején dolgozta ki konföderációs javaslatát, amit a párizsi magyar emigráció megvitatott. Vukovics következő levelében nemcsak a nevezett tervezetet juttatta el Kossuthhoz, hanem a tervezethez fűzött saját részletes bírálatát is, s 29 R90 I 876. Kihagyással közli TLVM II. 58-61., részletét Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 506-507. és Csorba L.: Teleki László i. m. 158. L. Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 333. és Kovács E.: A Kossuth-emigráció i. m. 296. 30 R90 I 882. Első részét közli Deák 1.: Konföderációs tervek i. m. 538-547. L. Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 335., 337.; Kovács E.: A Kossuth-emigráció i. m. 303-304. 31 R90 I 911. Közli Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 603-608. L. még uo. 602-603.; Lengyel T.: A magyar emigráció i. m. 136-137.; Bodea, C.: Az 1848-as román emigráció i. m. 108. 32 R90 I 921. Részletét közli Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 601-602. L. Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 338. 33 R90 I 1128. Közli Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 633-634. L. Horváth Z:. Teleki László i. m. I. 334.; Kovács E.: A Kossuth-emigráció i. m. 298-299., 300.; Spira Gy.: Alkotmányterv i. m. 14-15.
