Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Miru György: A szabadság elve és a nemzet elve. Kossuth Lajos és Teleki László vitája a közösségi autonómiák értelmezéséről III/703
Teleki nézeteinek alakulásában nagy szerepe volt a lengyel emigrációval, elsősorban az Adam Czartoryski herceg irányította csoporttal kialakult szoros együttműködésének. A lengyelek véleménye is megváltozott a magyar nemzeti mozgalomról, már nem csupán szlávellenességét látták, hanem az egységes Lengyelország űtjában álló Habsburg Monarchia egyik legerősebb ellenfelének tekintették azt. Ezért a közép-kelet-európai kis nemzetek megegyezését, összefogását és akár egy konföderációba tömörülését hangoztatták, hogy a nagy birodalmakkal szemben kivívhassák függetlenségüket. Telekit is a megegyezés keresésére biztatták.10 Teljes szemléleti fordulat mutatkozik meg Teleki 1849 tavaszán írt leveleiben. Március 7-én azt írja Kossuthnak, hogy a nyugati diplomácia javaslata ellenére szerinte nem Ausztriával, hanem a szerbekkel, hordátokkal és románokkal kell tárgyalniuk, akikben lát erre való hajlandóságot. Egy nyilatkozatra biztatja a hazai politikusokat, amiben megadnának mindent, amit csak lehet a nemzetiségeknek. Teleki úgy véli, hogy egy konföderáció is növelheti Magyarország súlyát a térségben.1 1 Többet árul el akkori nézeteiről az a levél, amelyben a magyar fél kifejtette álláspontját Czartoryskinak a nemzetiségekkel történő egyezkedés feltételeiről. A levelet, mivel ő maga elutazott a brüsszeli konferenciára, titkára, Szarvady Frigyes juttatta el a címzetthez. A dokumentum, amelynek szerzősége és konkrét keletkezése körül is bizonytalanság tapasztalható, a magyar kormány véleményeként lett megfogalmazva. Eszerint a kormány mindig a nemzetiségek „egyenrangúságát" tartotta szem előtt, és ezután is törekszik velük a megegyezésre, amit azzal is nyomatékosít, hogy az országgyűlésen nem kíván a magyar nyelvnek semmiféle előnyt biztosítani. Elfogadja Horvátország teljes függetlenségét, ami már 1848 nyarán felvetődött a magyar országgyűlésen, megengedi a szerbeknek a vajdaság létesítését, ha annak határairól meg tudnak állapodni. A szlovákoknak biztosítja a teljes tan- és vallásszabadságot, azontúl a községi jogokat, s érvényesíthetik nemzeti törekvéseiket a jogszolgáltatás és a népképviselet terén is. A románokra vonatkozóan nincs konkrét javaslata, helyzetüket a szerbekével állítja párhuzamba, de egy másik összefüggésben Erdélyt, akárcsak Horvátországot külön országként említi, amelyeket csak perszonálunió köt a Monarchia többi tartományához. Az itt kifejtett koncepció célja, hogy a Habsburg Monarchia helyén egy államszövetség jöjjön létre, amelyet a közös érdek és a történeti múlt kapcsol egybe, és ami sikerrel oldja meg a nemzetiségi konfliktusokat is.12 Amennyiben az irat szerzője Teleki, akkor a lengyelek felé a magyar kormány teljes engedékenységét kívánta jelezni, amely komoly területi engedmé-10 Teleki és a közép-kelet-európai, elsősorban a lengyel emigráció kapcsolatairól, valamint Czartoryskival folytatott tárgyalásairól Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 240., 249-254., 25S-261. és Kovács E.: A Kossuth-emigráció i. m. 161-167. L. még Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 331-332.; Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. In: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. I. Szerk. Jánossy Dénes. Bp.1940. 390-393.; Lengyel T.: Gróf Teleki i. m. 85.; 1. Tóth Z.: Bálcescu i. m. 120-122.; Kemény G. G.: Teleki László i. m. 67-69.; Kovács E.\ Szemben a történelemmel i. m. 315-322. 11 TLVM II. 18-21. 12 TLVM II. 21-24.; Horváth Z.\ Teleki László i. m. II. 172-175.