Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657
Urbán Aladár AZ ORSZÁGOS RENDŐRI HIVATAL MEGSZERVEZÉSE 1848 MÁJUSÁBAN Az 1848 tavaszán Bécsben a márciusi forradalmat május közepén újabb forradalmi megmozdulás követte. Ez utóbbi a királyt és az udvart menekülésre késztette. A Lajtán innen, Pest vértelen forradalmát sem követték nyugodt hetek és hónapok, bár ezek sem méretükben, sem következményeikben nem hasonlítottak a császárváros májusi fejleményeihez. Április 19-én Pesten antiszemita zavargásokra kerül sor, amelyekkel a nemzetőrség nem bírt, így Batthyány miniszterelnök a rendcsinálást a katonaságra bízta.1 Május 10-én a katonaság követett el vérengzést, amikor a budai várban Lederer főhadparancsnok lakása előtt tüntetőket, előzetes figyelmeztetés nélkül, fegyverét használva szétszórta. A rendőrség értesült a katonai készületekről és az iíjúság tervezett demonstrációjáról, de a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, Perczel Mór eredménytelenül kísérelte meg, hogy a tüntetés előtt a tábornokkal tárgyaljon, és a várható karhatalmi lépésnek elejét vegye.2 A katonaság a fővárosban igazi zűrzavart Pünkösd vasárnapján, június 11-én idézett elő, amikor a Károly-laktanya olasz helyőrsége és az oda elszállásolt honvéd újoncok összetűztek. A történtek csak részben okoztak meglepetést, mert voltak olyan jelek, amelyek azt mutatták, hogy a márciusban még a magyar forradalommal rokonszenvező olasz katonaság hangulata romlik. A sajtó olyan jelenségekről tudósított, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a város helyőrségét alkotó olasz katonaságot bujtogatják, lázítják. Mivel a belügyminisztérium és a közvélemény meg volt győződve, hogy a katonaságot ellenséges érzelmű tisztjeik mellett idegenek is befolyásolják, az események másnapján a minisztérium különleges intézkedéseket hozott: Pest és Buda saját rendőrsége mellett megszervezett egy olyan csoportot, amelynek feladata a fővárosban előforduló idegenek ellenőrzése volt. Ezt a hivatalt ideiglenesen a belügyminisztérium rendőri osztálya budapesti hivatalának nevezték. Létrejöttének előzményeit, megszervezését és fogadtatását kívánják az alábbiak bemutatni. Az előzmények Az olasz katonaság hangulatváltozását a június l-jén tartott eskütételnél már érzékelni lehetett. A Vérmezőn felsorakozott helyőrségnek az új törvé-1 Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán, (a továbbiakban: Urbán: Nemzetőrség) 1973. 45-47. Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között, (a továbbiakban: Spira: A pestiek) 1998. 129-133. Az utóbbi részletesen vizsgálja az események társadalmi hátterét. 2 Urbán Aladár: Az 1848. május 10-i katonai vérengzés a budai várban. Hadtörténelmi Közlemények, 1968/1. 71-89. Spira: A pestiek 184-184. Utóbbi inkább a tüntetés keletkezésének történetével foglalkozik.
