Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637
mélyes megbeszélés reményében.90 Arról nincs tudomásunk, hogy létrejött-e Apponyi György gróf és Császár Ferenc között a bécsi találkozó, és ha igen, milyen eredménnyel, Festetics Leó grófnak a kancellárhoz küldött jelentései mindenesetre arról tanúskodnak, hogy Császár 1847 júniusában személyesen is megpróbálta befolyásolni a Zala vármegyei tisztújítás kimenetelét. A zalai liberálisok 1847 tavaszán arra próbálták rávenni az adminisztrátort, hogy szűk körben, a korteskedés kizárásával kerüljön sor a tisztújításra, és válasszák újra a két alispánt. Festetics azonban — mondván, hogy a bocskoros nemes szavazata is ugyanannyit ér, mint a hivatalviselőé — visszautasította, hogy a politikai elit, a vármegyei intelligencia döntse el a választás kimenetelét. A szembenálló politikai táborok egyetértettek az első alispán, Kerkapoly István személyében, másodalispánná azonban a liberálisok az addig is e hivatalt viselő Csillagh Lajost, míg a konzervatívok Bogyay Lajost, a tapolcai járás főszolgabíróját kívánták jelölni, ezért kezdetét vette a korteskedés. Mivel az előző, 1844. évi tisztújításon — a zalai liberális tábor 1843-as követválasztási botrányt követő válsága miatt — a konzervatívok szinte ellenfél nélkül választhatták meg jelöltjeiket, a liberálisok most határozott visszavágásra, hatalomátvételre készültek. A politikai feszültséget és személyes ellentéteket jelezte, hogy a tisztújítást megelőző hetekben több helyütt véres összetűzésre került sor a szembenálló kortesek között.9 1 Császár Ferencnek az 1847. évi Zala vármegyei tisztújítás során játszott szerepéről az egykorú zalai források és a sajtóhíradások szinte mind hallgatnak. Nem említi Császár nevét Kováts László, Széchenyi István gróf Zala megyei uradalmainak ügyésze sem a grófhoz és Lunkányi János jószágigazgatóhoz ez idő tájt írott leveleiben, sőt nem számol vele a zalai nemesség politikai erőviszonyairól 1847 tavaszán-nyarán készített részletes kimutatásában sem.9 2 A vármegye közgyűlési jegyzőkönyvében, dacára annak, hogy Császár a Hétszemélyes Tábla váltófeltörvényszéki bírájaként rangos hivatalt viselt — nyilván politikai ellenszenvből, mintha csak átnéztek volna rajta —, meg sem említették a jelenlévők között, csupán a tisztújítás egyik (tapolcai járási) szavazatszedő bizottságának elnökeként jegyezték fel a nevét.9 3 Festetics Leó gróf 1847. június 10-i jelentése még csak röviden tett róla említést, hogy Császár Ferenc június 8-án a konzervatív alispánjelölt, Bogyay Lajos társaságában járt nála, hogy tájékoztassa a zalai fejleményekről,9 4 az adminisztrátor 1847. június 21-i hosszabb tisztújítási beszámolója azonban már részletesen kitért Császár tevékenységére is. Festetics e jelentésében bővebben foglalkozott a zalai tisztújítást megelőző eseményekkel, így például Császár és 90 MOL A 45. Acta Praesidialia 1847:6. 3. 91 Molnár András 1990. 204-205., Molnár András: „Vágtatok" és „fontolva haladók". Politikai érdekcsoportok hatalmi konfliktusai a reformkori Zalában. In: Társadalmi konfliktusok. (Rendi társadalom - polgári társadalom 3.) (Szerk. Á. Varga László) Salgótarján, 1991. 194-195. 92 Molnár András: A zalai nemesség politikai erőviszonyai 1847-ben. (Kováts László kimutatása Széchenyi István gróf számára.) In: Zalai történeti tanulmányok, 2009. (Zalai Gyűjtemény 67.) (Szerk. Paksy Zoltán) Zalaegerszeg, 2009. (Megjelenés előtt.) 93 ZML kgy. jkv. 1847:2138. 94 MOL A 45. Acta Praesidialia 1847:492. 1. Közli: Molnár András 1994. 149.
