Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637
ban kiadott kötetében is.53 (Itt jelent meg egyébként a „Magyar adózók" című szonett is, mely újabb, mintegy összefoglaló jellemzése volt az adózást ellenző maradiaknak.)5 4 A Császár Ferenc által feldolgozott zalai eseményeket a sajtóból már ismerte az ország közvéleménye, így a „Magyar életképek..." célzásait is minden, a politikában tájékozott olvasó megérthette. Az adózás elleni hadjáratot mélyen elítélő szerző minden felelősséget egyetlen emberre, a maradi kortesvezérre igyekezett hárítani, az ő negatív, szinte ördögi figuráját állítva a mű középpontjába. Császár ugyan nem nevezte meg Forintost, a zalai sajtóhíradásokból azonban egyértelműen azonosítható volt a személye. A szerző azzal gúnyolta ki a kortesvezér kisstílű személyiségét és alantas szándékait, hogy hősi pózba állítva, klasszikus eposzi kellékekkel ruházta fel, mintegy ellenpontozással téve nyilvánvalóvá tettének kisszerűségét. Az eposz első képe, melyben a „mámoros bajnok" elindult „olcsón szerezni hírnevet magának",5 5 Forintos indítékait világította meg. A második kép a nemest a jobbágyoktól elválasztó különbségeket vette sorra; a dolog érdekessége, hogy az adózást ellenzők propagandája éppen azzal fenyegette meg a kisnemességet, hogy e különbségek mind megszűnnének, ha elvállalnák az adófizetést. A negyedik képben a kortesvezér az adózás elleni fellépésre hangolta rá híveit, és igyekezett kihasználni a paraszti sorban élő kisnemességnek a vagyonosabb, vármegyei tisztségeket viselő (kabátot, frakkot öltő) nemesi értelmiséggel szembeni ellenszenvét is: „Nem kell adó, nem! Szűz nyakunk ne tűrje, / Hogy majd szemünket a frakkos kiszűrje!"5 6 Forintosék álláspontja szerint ugyanis a vármegyét uraló liberális elit hivatali hatalmával visszaélve kívánta ráerőltetni akaratát a szegény kisnemességre.5 7 (A dolog pikantériája, hogy maga Császár Ferenc is egy ilyen elszegényedett zalai kisnemesi családból származott, az apja egyszerű csizmadia volt.)5 8 Az ötödik kép a „szent szabadság" védelmének jelszavával felfegyverkező, és elszántságukat borral serkentető, közgyűlésre készülődő kisnemességet mutatta be, a hatodik-kilencedik kép pedig alapvetően az 1843. április 4-i zalai közgyűlésen történteket dolgozta fel. Az adófizetés leszavazásával végződött valóságos eseményeket a hatodik-hetedik kép szemlélteti, a baltával és bunkóval vagdalkozva győzedelmeskedő nem-adózókról szóló nyolcadik-kilencedik kép viszont túlzás, mert Forintos hívei a közgyűlésen csupán zajongásukkal és fenyegetőzésükkel fojtották bele a szót a Deák Ferenc vezette zalai liberális intelligenciába. (A közgyűlésen még nem kerültek elő a fegyverek, csupán azt követően, Deák kehidai kúriájánál provokáltak halálos áldozatokat is követelő verekedést a lerészegedett óhidi kisnemesek.) A tizedik és tizenegyedik képben elégedetten ünnepeltek a nem-adózók, a szerző viszont súlyos erkölcsi ítéletet mondott a homlokára borostyánt képzelő vezérükről: „...átkot mond gonosz fe-53 Császár Ferenc 1846. 173-186. 54 Császár Ferenc 1846. 201. 55 Magyar életképek 1843-ból 5. 56 Magyar életképek 1843-ból 8. 57 Molnár András 1987. 54-56. 58 Litványi László 5-6.
