Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637

KÖZLEMÉNYEK Molnár András A „FONTOLVA HALADÓ" CSÁSZÁR FERENC Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847')l Az elszegényedett kisnemesi családból származó, Zalaegerszegen, 1807. július 7-én született Császár Ferenc kivételes hivatali karriert futott be az 1840-es években. Sokoldalú tehetségének, kiemelkedő intelligenciájának, alkalmazkodóképességének, szorgalmának és ambícióinak köszönhetően szinte mindent elért, amire egy kisvárosi csizmadia jogásszá lett fia abban a korban vágyhatott: magas hivatali rangot, szakmai és irodalmi sikereket, társadalmi érvényesülést, bizalmat és elismerést a kormányzat részéről. Császár Ferenc 22 évesen, 1829 augusztusában szerzett jogi doktori címet a pesti egyetemen, majd ugyanazon év végén a fiumei gimnázium magyar nyelv és irodalomtanára lett. A tanítás mellett 1832 márciusától fogalmazóként vállalt hivatalt a fiumei kormányszéknél, 1833-ban pedig, miután Pesten ügyvédi oklevelet nyert, Fiume városának patríciusai közé választották. Császár Fiumében megtanult olaszul, és e nyelven magyar nyelvtankönyvet szerkesztett. Közben anyanyelvén verseket írt, olaszból pedig verseket és színműveket, valamint Danterészleteket fordított magyarra. A magyar nyelv ügyében végzett irodalmi munkássága elismeréseként 1832. március 9-én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. 1834 novemberében Fiume második városbírójává nevezték ki, majd 1836 novemberétől iktatóként, 1837 áprilisától pedig valóságos, szavazati joggal felruházott törvényszéki jegyzőként tevékenykedett a fiumei királyi váltó, kereskedelmi és tengeri konzulátusi törvényszéknél. 1839 októberében pályázat útján -— feltehetőleg az akadémia titkára, Schedel (Toldy) Ferenc közbenjárására — nevezték ki Budára a helytartótanács tanulmányi és könyvvizsgáló bizottságának ülnökévé. Egy évig könyveket és hírlapokat vizsgáló cenzorként tevékenykedett, majd 1840 októberében — a még Fiumében szerzett váltójogi ismereteinek, illetve diplomájának köszönhetően — az újonnan szervezett pesti királyi váltófeltörvényszék közbírája lett.2 1 írásunk a „Császár Ferenc és kora" című tudományos emlékülésen Zalaegerszegen, 2007. május 23-án elhangzott előadás bővített, jegyzetekkel kiegészített változata. 2 Császár Ferenc eddigi hosszabb-rövidebb életrajzai: Suhayda János: Császár Ferenc. Emlékbeszéd az 1871. febr. 27. tartott akadémiai összes ülésen. In: Adatok Zalamegye történetéhez. (Szerkeszti s kiadja Bátorfi Lajos) Nagy-Kanizsa, 1876. 1. köt. 67-79., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1893. 2. köt. 188-193. hasáb, Farkass Károly: Császár Ferenc 1807-1858. In: Zalai Közlöny 1895. november 30. (48. sz.) 1., Lituányi László: Császár Ferenc élete és irodalmi munkássága. Bp., 1931., Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. (Studia Comitatensia 19.) (Szerk. Farkas Péter és Novak László) Szentendre, 1989. 309-226., Pintér József: Császár Ferenc, kolgyári. In: Az 1848-1849. évi első népképviseleti ország-