Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában III/593
számunkra nyilvánvaló: „jó embereink" alatt az Egyenlőség nem a zsidók pártfogóit, hanem a zsidókat értette. A kitért zsidók méltatása egyenes arányban állt önnön zsidóságuk illetve a zsidó közösség iránt kitérésük után tanúsított kötődésük mértékével. A pálma e téren az 1864-ben református vallásra tért Vámbéry Ignácot illette.22 1 A világhírű orientalista bonyolult eset volt. Az 1880-as években keletkezett írásaiban a művelt, vallásuktól már elidegenedett zsidóság áttérését szorgalmazta. A „hitetlen zsidó" és a „hitetlen keresztény", vagyis a művelt középosztály társulása, vélte Vámbéry, okafogyottá tenné a zsidókérdést, „mert ha mindkettő sajnálatra méltó semmijét közös tarisznyába rakhatja, nem látom be, miért kapjanak hajba és küzdjenek egymással ép ezen semmiség miatt".22 2 A legyőzhetetlen előítéletek oltárán tett, formális alkalmazkodási gesztusként értelmezett áttérés jogosultsága mellett Vámbéry kiállt 1904-ben angolul, majd a következő évben magyarul megjelent önéletrajzában is.22 3 Amit persze úgy is lehet értelmezni, hogy élete végéig szükségét érezte önnön áttérése igazolásának. Pedig Vámbéryt valóban nem érhette a vád, hogy kitérését követően eltussolta volna zsidó származását, illetve megtagadta volna a szolidaritást a zsidókkal. Sőt. Vámbéry a századfordulón a politikai cionizmus lelkes pártolójává, legnevesebb magyar pártfogójává vált. „Az egyik legérdekesebb embert ismertem meg ebben a 70 éves bicegő magyar zsidóban, aki nem tudja, vajon inkább török, vagy inkább angol-e, németül ír könyveket, tizenkét nyelven egyaránt kitűnően beszél és öt vallásnak volt már híve, melyből kettőt lelkészként is szolgált", jegyezte fel naplójába Theodor Herzl 1900. június 17-én, első találkozásukat követően.224 Vámbéry nyomban felajánlotta segítségét Herzlnek, diplomáciai körökben el is járt az érdekében.22 5 A cionizmussal való találkozása közrejátszhatott abban, hogy az idős Vámbéry hangsúlyozottan zsidónak vallotta magát. „Zsidónak születtem és az is akarok maradni", jelentette ki 1912-ben a londoni Jewish Chronicle-nak adott interjújában a 80 éves tudós. „Amikor csak kérdeztek — folytatta Vámbéry —, mindig büszkén állítottam, hogy zsidó va-221 Áttérésének dátumára: Welker Árpád.-. Vegyes házasságok és vallásváltások a Kálvin téri gyülekezetben a 19. században. In: Reformátusok Budapesten. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. I—II. köt. Szerk. Kósa László. Bp., Argumentum - ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, 2006. I. köt. 169. 222 Vámbéry Ármin: Egy tatár emlékirataiból. Huszadik Század 15. (1914: 1. sz.) 8. A Huszadik Század megjegyzése szerint a szöveget Vámbéry németül írta az 1880-as évek elején. Ugyanebben az időben magyarul is megjelent egy névtelen röpirat, mely ugyanezt a gondolatmenetet fejtette ki. L. A zsidókérdés Magyarországon. Röpirat, melyben megbizonyíttatik, hogy a művelt zsidóknak áttérése valamelyik protestáns vallásra erkölcsileg igazolt és nagy politikai érdekek által sürgetett eljárás. írta egy szabadelvű. Bp., Kókai Lajos, 1882. E vitairatot Komlós Aladár, véleményünk szerint helyesen, Vámbérynak tulajdonította. Komlós A.: Magyar-zsidó szellemtörténet i. m. I. köt. 124., 292. 223 Arminius Vámbéry: The Story of my Struggles. I—II. köt. London, T. Fisher Unwin, 1904.; Vámbéry Ármin: Küzdelmeim. Bp., Franklin, 1905. 487-488. 224 The Complete Diaries of Theodor Herzl. I-V köt. Szerk. Raphael Patai. New York-London, Hezl Press-Yoseloff, 1960. III. köt. 961. 225 Vámbéry cionista tevékenységéről, illetve Herzl és Vámbéry viszonyáról 1. Walter Laqueur: A History of Zionism. [1972.] New York, Schocken Books, 2003. 111-112., 115-117.; Szemes Zsuzsa: Cijón két fia. Herzl és Vámbéry találkozása. Tekintet 3. (1990: 3 sz.) 50-63.
