Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
tett a KB Külügyi Osztályának az előterjesztésével, miszerint magyar részről a megbeszéléseken mindenekelőtt a diszkriminációmentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését szorgalmazzák, vagyis a legnagyobb kedvezmény biztosítására, állategészségügyi egyezmény kötésére, az USA-ban zárolt magyar követelések feloldására, beruházási javak vásárlásához hosszú lejáratú hitelek megszerzésére törekednek. Azzal is tisztában voltak, hogy az USA a függő pénzügyi kérdések rendezéséhez köti a kapcsolatok normalizálását és a tárgyalásokon humanitárius és emberi jogi kérdéseket vetnek majd fel, a követség létszámának bővítését, a kulturális és információs tevékenység ismételt engedélyezését fogják elsősorban szorgalmazni. A vagyonjogi kérdések rendezésével kapcsolatos magyar tárgyalási taktikának az volt a lényege, hogy fizetni csak akkor tudnak, ha jelentősen nő az USA-ba irányuló magyar export, ennek viszont a diszkrimináció megszüntetése az előfeltétele. A rendezetlen ügyek közül a Mindszenty-kérdésnek a tárgyalások napirendjére való vételét ekkor még nem tartották időszemnek.10 3 A pénzügyi tárgyalások megkezdése előtt minimális célként fogalmazták meg, hogy az Amerikában zárolt magyar követeléseket, illetve a nyugatra hurcolt, Ausztria és Németország amerikai megszállási zónájában elárverezett illetve a nyugaton élő volt részvényeseknek átadott magyar javak 25-26 millió dollárra becsült értékét a globális megállapodás kialakítása során amerikai részről vegyék figyelembe. A nyugat-európai országokkal korábban folytatott hasonló jellegű tárgyalások tapasztalata alapján az amerikai követeléseket 35 millió dollárra szerették volna lealkudni. A Külügyminisztérium optimizmusát növelte az a tény is, hogy az USA a három szocialista országgal akkorra már megkötött vagyonjogi egyezményeiben eredeti követelését — az induló összeg nagyságának függvényében — 20-70%-ra csökkentette.10 4 A két ország rendezetlen vagyonjogi, kereskedelmi, kulturális és konzuli kérdéseiről 1964. május 28-án Budapesten kezdődtek meg a hivatalos megbeszélések. A delegációk — amelyeket magyar részről Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, amerikai részről Elim O'Shaughnessy ideiglenes ügyvivő vezetett — 1965. február 18-ig 8 alkalommal találkoztak. A pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások Réti Károly és George Spangler irányításával külön szakértői bizottságban folytak.105 „Ezeknek a tárgyalásoknak a során világossá vált, hogy a vagyonjogi kérdésekre vonatkozó megállapodást az Egyesült Államok a kereskedelmi kapcsolatok rendezése előfeltételének tekinti."10 6 A tárgyalásokon tisztá-103 MOL M-KS 288. f. 5/327. őe. A PB 1964. február 18-i ülésének jegyzőkönyve. A KB Külügyi Osztályának előterjesztése az MSZMP PB-hez a magyar-amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban. Az előterjesztést és a határozattervezetet közli: Borhi László (2002) 389-393. 104 MOL XIX- J-l-j KÜM USA TÜK 12. doboz. A Külügyminisztérium VIII. c. osztályának feljegyzése a magyar-amerikai pénzügyi és vagyonjogi tárgyalásokkal kapcsolatban, 1964. március 8. Közli: Borhi László (2002) 399-410. 105 a vagyonjogi kérdéseken túl külön bizottságok foglalkoztak kereskedelmi, kulturális és konzuli ügyekkel is. (MOL M-KS 288. f. 5/365. őe. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1965. május 11-én tartott üléséről. A KB Külügyi Osztályának 1965. május 6-i előterjesztése a PB-hez.) 106 MOL M-KS 288. f. 5/393. őe. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1966. április 26-án tartott üléséről. A Külügyminisztérium 1966. április 19-i előterjesztése a PB-nek a magyar-amerikai kapcsolatokról. Közli: Borhi László (2002) 558-570.
