Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Farkas Tamás - Maitz Péter: Nyelvi nacionalizmus és német családnevek a 19. századi Magyarországon. A névmagyarosítások nyelvi-ideológiai hátteréről III/565
összetett, kiterjedt, sokfelé ágazó tárgykörében elsősorban arra a lehetséges és eddig kellő figyelemre nem méltatott összefüggésre kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a nyelvi viselkedés, ezen belül a névhasználat is részben mesterségesen létrehozott kultúraspecifikus gondolat- és értékrendszerek: nyelvi ideológiák függvénye lehet. Ebben az értelemben csatlakozhatunk ahhoz a szociolingvisztikai szakirodalomból vett megállapításához, mely szerint „semleges nézet nem létezik, nincsen olyan álláspont, mely ne lenne pozícionált. Persze mindig könnyebb felismerni a kötött nézeteket mások, például egy korábbi korszak nyelvészeinek vagy etnográfusainak vélekedéseiben, mint saját magunkéiban."5 7 Vizsgálataink reményünk szerint megmutatták, hogyan vált a 19. század folyamán Magyarországon általában a nyelv és különösen a családnév egy politikai ideológia: a nacionalizmus eszközévé - s hogy ez milyen döntő változást idézett elő a német családnevet viselő közösségek nyelvi tudatában, ezen keresztül pedig nyelvi viselkedésében, névhasználatában. Az általunk elemzett kontaktushelyzetben a nyelvi viselkedésben bekövetkezett változások magyarázatának kulcsát döntően kognitív, illetve szociálpszichológiai, mentális tényezőkben találtuk meg: a német nyelv, illetve beszélőközösség potenciális stigmatizáltságában, az érintett közösségek attitűdjeiben, társadalmi identitásában - s az ezeket döntően meghatározó nyelvi gondolat- és értékrendszerben, tehát ideológiában.58 A névmagyarosítások számos módon - történeti, jogi, nyelvészeti, pszichológiai szempontból - megközelíthető jelenségének értelmezésében ezt a szálat sem veszíthetjük szem elől. LINGUISTIC NATIONALISM AND GERMAN FAMILY NAMES IN 19TH CENTURY HUNGARY On the Linguistic-Ideological Background of „Magyarisation" of Names by Maitz Péter - Farkas Tamás (Summary) The study analyses the linguistic-ideological background of a socio-historical phenomenon, that of the movement of „Magyarisation" which grew out of individual cases of official name-changes. It is based on the assumption that, although the causes and aims of changing names are of an essentially non-linguistic nature, since its content and means are nevertheless a linguistic element, namely the family name, the linguistic approach should accordingly also be given a role in a complex analysis of this social phenomenon. The study tries to uncover the possible hidden meanings of family names, and to explain how their change can in a given historical context induce social processes liable to widen into a whole movement. The closer target of the present analysis is constituted by those groups of contemporary society, which - mostly of German and Jewish origin - had lived together with the Magyars for a long time and were most commonly affected by the Magyarisation process. Besides 57 Judith T. Irvine - Susan Gal: Language Ideology and Linguistic Differentiation. In: Regimes of Language: Ideologies, Polities, and Identities. Ed. Paul V Kroskrity. Santa Fe 2000. 36. 58 Tanulmányunk témájaként a német nyelvű közösségek névhasználatának kérdéseire fordítottuk figyelmünket, de itt ismét utalnunk érdemes arra, hogy a más allogén kisebbségekre jellemző nevek is természetszerűleg ki voltak téve a stigmatizálódásnak. Esetükben azonban más tényezők miatt összességében kisebb volt viselőik névváltoztatási késztetettsége - részben az asszimilációs érdekeltség alacsonyabb fokával, részben pedig a viselt családnevek idegen(szerű)ségének mértékével összefüggésben.
