Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
minden úgynevezett forradalmunk nem más, mint evolúció," amely „a legmagasabb isteni cél" felé tart, és az isteni, valamint az állami célnak egybe kell esnie a kormányzat igazi hasznára.20 1 Ez a történelem tanulsága. Emellett szólnak a példák. Az az ország közelít a célhoz, ahol erős a központi hatalom, erős a város, polgárjoggal rendelkezik a paraszt. Nem véletlen, hogy az osztrák hercegség legyőzte a nála nagyobb Magyarországot, és messze túlszárnyalta. „Ha Magyarországnak koncentrált kormányzata lett volna, ha a privilegizált rendek túlereje nem nyomta le volna oly mélyen a parasztságot, ha a tomboló vallásháborúk nem vetették volna annyira vissza, akkor a magyar birodalom a Dunától délre a Fekete- és a Földközi-tengerig minden országot bekebelezett volna, és hatalmát Európára, Ázsiára és Afrikára kiterjesztette volna."20 2 A munka túlnyomó részét kitevő történelmi eszmefuttatás a hanyatlásról szól, az elszalasztott lehetőségről. Van benne cinizmus, és annak kritikája is. Attila világhódító diktátor, „nem rosszabb, mint a népvándorlások más vezetője, de tevékenyebb, okosabb és hatalmasabb; ma senki sem szól mellette, csak ellene; ha birodalma fennmaradt volna, másképpen beszélnének róla". A magyarok, „a mi ázsiai ős-ősatyáink" főleg fegyverrel hódították meg az országot, „de részben szerződésekkel és házasságokkal, valamint egyesülve az itt maradt hunokkal és avarokkal". A fejedelmek országa föderatív jellegű volt. Megindult a keleti kereszténység terjedése. „A keleti gondolkodásmód a magyarok számára honosabb volt, kevesebb ellenkezéssel vették volna fel a kereszténységet."Géza és főleg István fordulatot hozott. Németeket emeltek maga mellé. Rákényszerítették a kereszténységet a magyarokra, akik „gyűlölték a kereszténységet a németek miatt, és a németeket a kereszténység miatt". íme: „A vallási kényszer soha sem hozottjót, soha sem járt jó következményekkel, mert a kényszer és az erőszak felháborítja a lelket, a meggyőződést és a szellemi szabadságot. A magyarok felvették volna a kereszténységet, csak némileg később, és ez jobb gyümölcsöket termett volna."20 3 Az egyháznak adott adományok és a tized kötelezettsége, annak ellenére, hogy a kereszténység felvételével a jobbágyságból szabadulást biztosított, de belső ellenkezést szült, a tömeges keresztelkedés képmutatáshoz vezetett, és rombolta a régi erkölcsöket. A latin nyelv felvétele „a nemzeti kultúra számára rossz következményekkel járt, és egyik fő oka a nemzeti kultúra fejlődésében való akadályoztatásnak. " Igaz, a magyarok miután rabló háborúik során hatalmas számban hoztak be rabszolgákat, így a — „sokféle és különböző nemzetekből" álló — lakosság kisebbik részét alkották.20 4 Magyarország története pedig elsősorban királyok története lett Berzeviczy Gergely elbeszélésében, amelyben társadalmi „rendek", intézmények, felekezetek, jogviszonyok nagy szerepet kaptak. „István erősen megalapozta a királyi hatalmat és a nép jólétét, de mindkettő rövid ideig tartott és hamar veszendőbe ment." Az államszervezésben a korabeli német alkotmányt utánozták. Az elidegeníthetetlen királyi birtokokat a comesek mégis felosztották egymás között, és ezzel kialakult az oligarchia. 201 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 1/v. 202 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 4/v. 203 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 5/v. 204 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 7.
