Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515

kockázatosnak tűnő publicisztikai csatározásokba. Bécsben ugyan szerették volna, ha recenzeálja a magyar alkotmányellenes könyveket, de ő nem vállalta. „Nem tudom vállalni Gustermann művének recenzióját, — írta Rumynak 1813 márciusának elején — a mű túl tudományos nekem, olyan alapos tudást követel, amellyel a recenzeál áshoz nem rendelkezem. Olyan tárgy ez, amely a diétán is szóba került, számomra illiberálisnak tűnő módon."19

0

A diéta ugyanis Gustermann ellen kemény fellépést sürgetett. Kovachich Márton György vaskos értekezést írt Gustermann kétkötetes műve ellen, és részletesen taglalta annak mind a 238 fejezetét, illetve paragrafusát. Kovachich, Kazinczy és Berzeviczy egykori barátja, aki a magyar Jakobinusokkal" is jó viszonyban állt, a Szekfű Gyula által „felvilágosodott rendiség"-nek nevezett irányzat ideológusaként érvelt, valóságos tojástáncot járva a fogalmi aknamezőn.19

1

Kovachich érvelése elhárító, védekező és kitérő jellegű. A szerződéselméletet viszont következetesen képviselte. (Persze nem Rousseau-ra, hanem az O- és Újszövetségre utalt.19

2

) A nemesi adómentességet nem védelmezte teljes hévvel, de jelezte, hogy az ország azzal nem nyerne, ha még a nemesség is adózna. A rendi alkotmányosság mellett pedig úgy érvelt, hogy egyben átmagyarázta, miközben meg is rettent az átmagyarázásnak a népszuverenitás követeléséhez vezető logikus fejleményeitől. A diétái követ szerinte nemcsak a nemességet, hanem a népet és a nemzetet is képviseli, de a diéta mégsem demokratikus, és nem is lehet.193 Nem tudni, hogy Berzeviczy, ha tudomást szerez Gustermann-cáfolatáról, akkor szóvá tette volna a cenzúra tiltó illiberalizmusát, igaz, úgy tűnik, a szerző nem is kísérletezett a kiadással. Berzeviczynek azonban óvatosnak kellett lenni, hiszen 1813-ban még nem dőlt el Napóleon sorsa sem. Családi problémáira hivatkozva, nem fogadta el Széchényi Ferenc felkérését sem, hogy együtt tegyenek nyugat-európai körutat, ugyanakkor kíváncsian várta, hogy majd tudósítják, miként alakul a francia parasztság helyzete, továbbá Angliában milyen az új rendszer, és miként uralkodnak a tengeren.19

4 190

MTAKK, MIL 4-21. 191 Martin Georg Kovachich: Die Ausbildung der Verfassung des Königreichs Ungern dargestellt von Anton Wilhelm Gustermann. 1812. OSZKK, Fol. Germ. 217. 192 Kovachich: Die Ausbildung, 200. 193 Kovachich: Die Ausbildung, 200.: Die Idee eines Volkes gehet den Begriffen eines Königs voran, nicht der Regent überträgt die Rechte der Nation bey der Gründung des Staates, sondern diese den Regenten. Die reine Monarchische Regierungsforme erfordert nicht die Gesetzgebungs Gewalt ausschließlich für den Regenten, sonst gäbe es wenig rein Monarchische Regierungsformen in Europa; das Majestätsrecht in Rücksicht der Gesetzgebung, besteht nicht in den wechselseitigen Verhandlungen, sondern blos in der- Sanction der Gesetze, welche bey uns zwey Hauptthçile enthält, die Verpflichtung der Staatsbürger zur Beobachtung und Verbindlichkeit des Regenten zur Beobachtung und Handhabung, und von diesen Sanction hat noch Niemand behauptet, daß in Ungarn mit Einwilligung der Stände geschehen, oder in Gemeinschaft mit ihnen gegeben wèrden muß. Die Stände als Repräsentanten der Nation handeln auf dem Landtage nicht bloß in ihrem eigenen, sondern im Namen der ganzen Nation, folglich können sie auf den Landtag nicht für Aristocraten gehalten werden, und die ganze Nation kann noch weniger für Aristocraten paßieren, und so müße zu der Mischung der ungarischen Regierungsformen auch die Idee der Démocratie kommen, welche Regierungsform dann aus entgegengesetzten Dinge bestände, und die Idee der Monarchen verschwunden müßte. So dumme Begriffe haben die Magyaren in ihrer Verfaßung nicht verwebt, oder eine solche Chimäre wäre ein Meisterstück, wenn sie sich länger, als alle übrigen Europäischen Staatsverfaßungen erhalten hätte. 194

OSZKK, Fol. Lat. 1651. 124.