Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
rasztalta latin stílusát. Német szövegeit Genersich János, késmárki tanár is stilizálta. A nyelv számára a reformpolitika, a nemzetekfölötti, nemzetileg semleges reformpolitika eszköze maradt. Berzeviczy azonban antinacionalizmusa ellenére olyan olvasók körében is hatott, akik a magyar nemzeti mozgalom elkötelezett hordozói voltak. 1806-ban névtelenül kiadott műve a parasztok helyzetéről, annak ellenére, hogy megjelenése után a hatóságok is felléptek ellene,13 2 szélesebb körben vált ismertté, mint történetírásunk sejteti.13 3 Schedius Lajos, egyetemi tanár például magánkörben adta tovább másolásra a már említett Ferenczy Jánosnak, aki lelkesenjegyezte fel naplójában: „Az egész munkácskába a nemes emberiség, szabad lélek, az ügyefogyott pórság nyomorúságain megilletődött nagy szív, ezeknek segedelmét óhajtó elme tündöklik."13 4 Miután pedig a munka kiadója meghalt, több mint ezer .példány került a szerző birtokába, és ezeket ő maga terjesztette. 1808-ban például Ján Fejesnek húsz példányt küldött, hogy árulja.13 5 A parasztság helyzete tabunak minősült, csak uralkodói engedéllyel lehetett volna írni róla. Schlachta Ferenc például a parasztok jogi állásáról készített kompendiumot, de — mint Horvát István naplójában írja — „a könyv rostáló tiranr^isok napfényre jőni nem hagyták, de megvagyon ide,"13 6 a Széchényi-Könyvtárban, ahol Berzeviczy művének kézirata is több példányban várta olvasóit. Az 1810-as években viszont már Magda Pál nagyszabású statisztikai munkájában Berzeviczyre is hivatkozva fejtegette, hogy paraszti sors mostohaságát, a magántulajdon biztosításának szükségességét, nem is beszélve az ország „gyarmati" helyzetéről. Magda Pál a felvilágosodás emberjogi szemléletét már a romantikát előlegező neohumanista pátosszal ötvözte, és a magyar nyelvművelés iránti lelkesedéssel - Kazinczy szellemében.13 7 Jellemző, hogy Pesten magyarul napvilágot láthatott ez a könyv, vagy azért mert a cenzor nem figyeltek fel a kritikus mozzanatokra, vagy azért, mert nem is akart. A nagyvilág elé azonban már nem engedte a cenzúra, német nyelvű kiadását megakadályozta.13 8 Csak 1832-ben, majd 1835-ben jelenhetett meg Lipcsében.13 9 Magda Pál műve azt is példázza, ahogy Berzeviczy reformeszméit a nemzeti mozgalom a maga programjába integrálta. Berzeviczy csendes recepciójára viszont paradox módon az a Horvát István a példa, akiből a leegyszerűsítő szemlélet a feudális nacionalizmus hordozóját állította elő. Eszerint Horvát 1809-ben „azon elmélkedett Pesten, hogy a nagyurak és arisztokraták közt sajnos nincs olyan patrióta egyéniség, aki veze-132 Megbíráltak, 148-149. 133 Berzeviczy ezen műve nem szerepel sem a Magyar történet, sem a „tízkötetes" kronológiájában. 134 OSZKK, Quart Hung. 463. Ferenczy János: Napi jegyzések. 15. 135 MOL, P 53 Berzeviczy család, 126. cs. 38. 136 Horvát István: Mindennapi. Horvát István pest-budai naplója 1805-1809. Szerk. Temesi Alfréd, Szauder Józsefné. Bp., 1967. 99. 137 Magda Pál: Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 130 MOL, A 39 Magyar Udvari Kancellária, általános iratok, 1821:532. 139 Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militär-Grenze. Leipzig, 1832.
